Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

az államkincstárra száll. A kincset rejtő dolog tulajdonosa azonban az öt illető felerészt megtartja, ha a találást utóbb, mihelyt a találásról értesült, a hatóságnak legkésőbb nyolc nap alatt bejelenti. 590. §. Ha a kincset a kincskeresésre felfogadott személy találta, találónak a felfogadót kell tekinteni. 591. §. Aki kincset idegen dologban a tulajdonos engedélye nélkül keres, a talált kincsnek a találót illető felerészét nem szerzi meg; ennek a résznek tulajdona a községre száll, amelynek területén a kincset találták. 592. §. Ha a talált kincs olyan régiség, történelmi emlék vagy egyéb oly tárgy, amelyre az államnak vagy másnak megváltási joga van, és a jogosult ezzel a jogával él, a találó és a tulajdonos az előbbi §-okban megállapított szabályok szerint a megváltási áron osztozik. Joggyakorlat. Talált kincs. Nemzeti közintézeteinknek az iparművészetilég, történelmileg, , vagy tudományos szempontból fontos talált kinesekre elővásárlási joguk van. Az elővásárlási árra a mai forgalmi érték, valamint a kincsre fordított mJünka értéke és régiségi becse irányadó. (4293/1894.) Hatáskör. A kincsleletek átvétele és felosztása közigazgatási a letétből eredő magánjogi igény polgári, perútra tartozik. (4293/1894.) 7. Termcszeti gyümölcsök és egyéb alkotórészek tulajdonának szerzése. 593. §. A dologtól elvült természeti gyümölcsök és egyéb elvált alkotórészek az elválás után is a dolog tulajdonosának tulajdonában, maradnak, hacsak korlátolt dologi jog, jóhiszemű birtoklás vagy kötelmi jogviszony alapján más nem szerzi meg. 594. §. Akinek a dolgon haszonélvezeti vagy egyéb oly korlátolt dologi joga van, amely a gyümölcsök és az egyéb elvált alkotórészek elsajátítására jogosít, az elválással megszerzi a természeti gyümölcsök és egyéb alkotórészek tulajdonát, hacsak jóhiszemű birtoklás vagy kötelmi jogviszony alapján más nem szerzi meg. 595. §. Aki a dolgot jóhiszeműen mint sajátját vagy azt terhelő haszonvételi jog gyakorlása végett tartja birtokában, az elválással megszerzi a természeti gyümölcsöknek és oly egyéb alkotórészeknek tulajdonát, amelyeket a gyümölcs fogalma alá lehet sorozni, hacsak kötelmi jogviszony alapján más nem szerzi meg. Ha a birtokos rosszhiszemű, vagyis ha a birtok szerzésekor tudta vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudta, Vagy pedig ha az elválásig értesült róla, hogy a tulajdon, vagy a dolgot terhelő haszonvételi jog őt nem illeti meg, vagy hogy a dolgot terhelő korlátolt dologi jogon más van a gyümölcsszedésre jogosítva, az elvált gyümölcsök és egyéb - 576 —