Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
Az id. törv. 24. §-a szerint a 21—23. §-ai nem érintik más törvény intézkedéseit. A jogügylet érvénytelenségének következménye az altalános jogszabályoknak megfelelően itt is az előbbi állapotba való viszszahelyezés, vagyis mindegyik fél tartozik a másiknak azt, amit tőle az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaszolgáltatni. (Id. törv. 22. §. ut. bekezdés.) Joggyakorlat. A közjegyzői okirat minőségével felruházott magánokirat a közjegyzői okiratot pótolja. (I. K. II. 178. Debr. tábla 3. sz. tüh.) A) Okirati kényszer alá esik: a haszonélvezettel terhelt ingatlan ajándékozása a másik házastárs részére (9907/1907.); gyermektartási kötelezettség vállalása és mérvének szabályozása (5646/1913. MD. VIII. 235.); az öröklési jogról való kölcsönös és egyoldalú lemondás (2537/905. sz. Staud i. m. 62., 2946/1911. MD. VI. 27.); az ingatlanvételtől való elállás (836/1920. sz. MD. XÍV. 8.) B) Kivétel az okirati kényszer szabályai alól: a részvényeknek a feleség nevére Íratása és átadása (8954/1904. Gr. i. m. I. 700.); a közös tulajdonul átírt ingatlan vételárának kifizetése (6107/1907. sz. — Gr. i. m. I. 702. sz.); az utólagos jóváhagyás (5285/1915. sz. MD. X. 23.), de csak ahhoz a félhez intézve, akivel a meghatalmazottként tényleg eljárt házastárs a megállapodásokat létesítette (414/1920. MD. XIV. 7.); az utólagos jóváhagyás fizetési ígérettel (G. 15/1911. MD. V. 73.); az ügylet azonnali realizálása: 1. nőtartási egyességnél (1128/1920. MD. XIV. 6.); 2. a nyomban teljesedésbe ment s a vagyonjogi igényekről való lemondást is tartalmazó egyességnél (4670/1923. MD. XVII. 88.); 3. a közszerzeményi ingók felosztásánál (1408/1923. MD. XVII. 51.); ha a másik fél a megosztást elfogadta és az átvett értéket azzal a kijelentéssel tartotta meg, hogy teljesen ki van elégítve (MT. VII. 21. 1408/1923.); vagy ha az érték legnagyobb részét formailag hatálytalan egységesség alapján már felvette (1365/1923.) Ha a férj feleségének oly módon vesz ingatlant, hogy a tulajdonjogot az eladótól közvetlenül az adásvételi szerződésben vevőként feltüntetett feleség javára kebelezteti be, az ügylet érvényességéhez közjegyzői okirat nem szükséges. (III. 8160/1926. Elvi élii.) Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre, anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. Ily okirat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenítési és terhelési tilalom van kikötve, mivel ezekkel csupán a gyermekek és nem a házastársak lesznek kötelezve (67. E. H.) Végül a honoratior férj a feleségének ajándékozott vagyon átruházását okirati kényszer miatt nem támadhatja meg, ha az átruházási nyilatkozatot és a tulajdonjogbejegyzési kérvényt maga készítette (563/928—928. III. 23.) C) Hézagosan — tévesen — felvett közjegyzői okirat érvé— 138 —
