Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

XVII gek, közbirtokosságok) a célirányos gazdálkodás tekintetei vagy más különszerü szempontok indokolhatnak. Ugyanez volt irányadó abban a kérdésben is, szükséges-e és ha igen, mennyiben szükséges, hogy a vagyonmegoszlás egyensúlyának helyreállítása avagy a birtokviszonyok állandósságának biztosítása végett az öröklési jognak itteni szabályozásával szemben egyes társadalmi és gazdasági osztályokra nézve különszerü öröklési szabályok állíttassanak fel,* jelesül az ú. n. törzsöröklési rendszer hozassék be, avagy hogy a célszerű gazdálkodás előmozdítása végett az ú. n. parcellaminimum * alakjában az ingatlan birtokrészletek eldarabolását korlátozó kivételes szabályok állapíttassanak meg. Ami az egyes főrészek jellemzését illeti: a személyi jognak egyik erőssége az a fokozottabb magánjogi védelem, amelyben a személyiséget és a benne foglalt eszmei, erkölcsi javakat részesíti. A családi jogban főleg két vezérlő szempont tör utat: egyrészt a gyermekvédelem fokozottabb érvényesülése, másrészt az anya jogállásának emelése. Az újabb társadalmi felfogásnak és a mai kor humánus szellemének megfelelően lényegesen javítja a Tj. a házasságon kívül született gyermekek jogi helyzetét, de a törvényes gyermek jogainak és a házasság intézményének érintetlenül hagyásával. A dologi jogban a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása, a tulajdoni és a hitelviszonyok megszilárdítása, a jóhiszemű forgalom érdekeinek oltalma és a vagyon gazdaságos kihasználásának előmozdítása voltak a Tj. vezető szempontjai. A kötelmi jogban a Tj. főtörekvése a forgalom tisztességének és jóhiszeműségének előmozdítása. Általában szigorú adóssági jogot állapít meg, amely a tartozások teljesítését a mai jognál nagyobb mértékben biztosítja és a hitelviszonyok megerősítésével az adós érdekeit is szolgálja. Gondoskodik azonban a Tj. arról, hogy ez a jog ne váljék az adós kizsákmányolásának eszközévé. Ezért megoldásaiban a méltányosság vezérli és a protektiív szabályok egész sorozatával nyújt védelmet a gazdaságilag gyengébb félnek a saját meg nem fontolt vagy a viszonyok kényszeréből fakadó nyilatkozataival szemben. A kötelmi jogon is átszövődik a Tj.-nak az az alapiránya, amely a magánjog ethikai tartalmát igyekszik növelni és az erkölcsi javakat fokozott figyelembe venni. Idevág főleg a nem vagyoni kárért nyújtott elégtétel, valamint a jó erkölcsökbe ütköző károkozás és a puszta bosszantásból való joggyakorlás (chicane) tilalma. A személyi javakat, különösen a női becsületet igen széles körben védi a Tj. a sértett tapasztalatlanságával vagy alárendelt állásával való visszaélés ellen. Az öröklési jogban végül a családiasságot vallja alapelvéül, nemcsak a törvényes öröklés és a köteles rész intézményeiben, hanem a végintézkedések szabályai körében is, ahol az örökhagyó * L. családi birtok, haditelek, vitézi telek stb. II