Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

A bíró köteles a nőnek ezen jogát a felbontó ítéletben kimondani. Jegyzet. A HT. 94. §-a kényszerítő rendelkezést tartalmaz (jus cogens), amelytől a felek el nem térhetnek s így a vétkes nő még férje engedelmével sem viselheti annak nevét. A névviselési jogban a bíró a nőt csak kérelemre részesíti. (2206/1907.) A névviseléstől való eltiltás bírói kimondása szükségtelen, mert ez a vétkes nővel szemben fennálló törvényes tilalom. (4101/1916. MD. XI. 19.) A névviselési igény a perben érvényesítendő, mert annak befejeztével elenyészik s az elleniéi beleegyezésével sem éledi fel. 5743/1911. MD. VI. 143.) Abban az esetben, ha a bontó ítéletben férje nevének viselésére jogosított nő utóbb a volt férje nevének viselésére érdemetlenné vált, a volt férj, akinek jogi érdekeit ilyen esetben a névviselés sérti, jogosítva van kérni azt, hogy volt felesége az ő nevének viselésétől eltiltassék. (III. 6417/1924. sz. Elvi élű.) Jegyzet. Az eltartásra jogosult családtagok stb. fokozottabb magánjogi védelméről a 3982/1916. E. sz. rendelet intézkedik, melynek szövegét a házasságon kívül született gyermekre vonatkozó joganyagnál az 1877. XX. tc. 11. §-a után közöljük. 95. §. A bíró a felbontó ítéletben a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől is határoz. Ha a szülők másként nem egyeztek meg, a gyermekek hét éves életkorukig anyjuknál maradnak, ezen életkoron túl a nem vétkes szülőnek, ha mind a két szülő vétkesnek nyilváníttatott, a fiúk atyjuknak, a leányok anyjuknak gondviselésére bízatnak. A bíró azonban a szülők vétkességének és egyéb személyes körülmények figyelembevételével a gyermekek nyilvánvaló érdekében a szülők egyezségétől és a fennebbi szabályoktól eltérőleg is intézkedhetik', sőt a gyermeket harmadik személy gondviselésére is bízhatja. A közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen. Veszély esetén mind a bíróság, mind a gyámhatóság elrendelheti a gyermekek számára megszabott tartás biztosítását. Joggyakorlat. Az anya részéről a bontóperben vállalt gyermektartás költségeit utóbb az anya vagyontalansága következtében az atya készpénzben köteles fedezni, mert a természetbeni tartásról lemondottnak tekintendő az, aki a gyermeket hosszú időn át saját akaratából nem tartja magánál. (6297/1927. MT. IX. 94.) 96. §. Ha a bíró a perben kiderített ténykörülményeket nem találja elegendőnek arra, hogy a gyermekek elhelyezése és tartása felett határozzon, az erre vonatkozó rendelkezést mellőzi és a per befejeztével az ügyiratokat intézkedés végett átteszi a gyámhatósághoz. 1912 :LIV. (Ppé.) 21. §. A gyámsági és gondnoksági — 115 —