Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

A szabadalmi perekről az alaptörvény 57—59. §-ai intézkednek. Ennek felemlítésével csak még arra mutatunk rá, hogy a sértett akkor is kérheti szabadalmi jogának elismerését, a bitorlás megszüntetését és kártérítést, ha a cselekmény elkövetőiét büntetőjogi felelősség egyáltalán nem terheli. (Alaptörv. 58. §. 3. bek.) Ebben az esetben a károsító legfeljebb gazdagodása erejéig feleL Elévülés. A kártérítési igény a cselekménynek a sértett tudomására jutásától számított 3 év alatt évül el. Ha pedig a sértett arról egyáltalán nem szerzett tudomást vagy tudomásától számítva 3 esztendő még nem is telt el, 10 év alatt. MÁSODIK CÍM. — (HÁZASSÁGI JOG.) ELSŐ FEJEZET. — (ELJEGYZÉS. HÁZASSÁGKÖTÉS. HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE.) 110. §• Az eljegyzést, a házasságkötést és a házasság megszűnését külön törvény szabályozza. Az 1894: XXXI. tc. a házassági jogról. Szentesítve 1894 december 9-én; kihirdetve az Orsz. Törvénytárban 1894 december 18-án. Életbelépett: 1895 október 1-én. I. FEJEZET. Eljegyzés. 1. §. Az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság megkötésére. Jegyzet. A kölcsönös házassági ígéret azonos hatályú az eljegyzéssel. (1684/1905.) Érvényes házassági ígéretet nem tehet a házasságban élő a fennforgó bontóok miatt és így az ily semmis eljegyzésből kártérítési kötelem sem fakad. (345/1914. MD. IX. 6.) 2. §. Bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. Joggyakorlat. A házasság megkötése esetére ígért ingatlanátruházás kötelező, de csak akkor, ha ezt a felek közjegyzői okiratba foglalták. Ha azonban az eljegyzés megkötése előtt tétetik ily ígéret, úgy az ingatlanajándékozási szerződés nem esik közokirati kényszer alá. (1684/905.) A házasság megkötése esetére kötelezett vagy foganatba ment teljesítés érvényes. (Arg. a contr. Ht. 2. §.) Ezért a házasság megkötésének biztosításául átírt ingatlan nem követelhető vissza. (Tv. tábla 9184/913. MD. VII. 230.) Az eljegyzés belbontása után (a házasság meg nem kötése következtében) a volt vőlegény részéről a volt mennyasszony javára ennek férjhezmeneteléig biztosított tartás turpis causa. (III. 1293/921.) 3. §. Az a jegyes, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül viszszalépett, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, a másik jegyesnek és rokonainak a kötendő há— 89 —