Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Nevezetesen a leírásnak nem szabad megtévesztő kétértelműséget tartalmaznia, sem pedig az eszközökre, a foganatosítás módozataira vagy a működés sikeréhez szükséges fogásokra nézve valamit eltitkolnia, sem drágább vagy nem ugyanazon hatással bíró szerekre vagy eszközökre hivatkoznia. 2. Azt, ami új és amit a bejelentő, mint szabadalmazandót védelem alá kíván helyezni, a leírás végén egy vagy több igénypontban fel kell sorolnia. Ha több igénypont van felsorolva, a találmány lényege azonban nem az egyes igénypontokban külön-külön felsoroltakban, hanem az összes igénypontokban felsoroltaknak összességében, vagy azok csoportonkinti összefoglalásában áll, ez a körülmény külön felemlítendő. Az igénypontok felsorolásának hiányait a leírás egyéb részei nem pótolhatják. 3. A megérthetőségre szükséges tartós módon és a rendeleti úton meghatározandó alakban szerkesztett rajzokat kell tartalmaznia és amennyiben szükségesnek mutatkoznék, mintákkal vagy modellekkel is felszerelve kell lennie; végre 4. a bejelentő vagy meghatalmazottja aláírásával kell ellátva lennie. A bejelentés közzétételéig a bejelentő a leírást és az abban foglalt igénypontokat megváltoztathatja és pótolhatja. Ezen módosítások elsőbbsége iránt a szabadalmi hivatal határoz. Ezután az alaptörvény további részeinek kivonata következik. A bejelentés visszautasítása ellen (az 1920:XXXV. tc. 3. §-a értelmében) a szabadalmi bírósághoz felíolyamodás adható be. Ha a szabadalom engedélyezhető, úgy a bejelentés a hivatalos lapban közzéteendő és az ú. n. felhívási eljárás indul meg azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közzétételtől számított két hónap alatt a bejelentés ellen felszólalás adható be azon az alapon: 1. hogy a találmány az alaptörv. 1—3. §-ai értelmében nem szabadalmazható; 2. hogy a leírás nem felel meg az alaptörv. 32. §. 1—2. pontjai szerinti kellékeknek; 3. hogy a találmány nem a bejelentőt illeti. A felszólalásnak a bejelentő kezéhez való kézbesítés után a szabadalmi hivatal a bejelentőt záros határidő alatti Nyilatkozattételre hívja fel, majd a bejelentési osztály, a felek, a tanuk és szakértők szóbeli meghallgatása után a szabadalom megadása, megszorítása vagy megtagadása és a felmerült költségek megtérítése kédrésében határoz. Jogorvoslat. A bejelentő az egészben vagy részben visszautasító, a felszólaló pedig a szabadalmat megadó vagy megszorító határozat ellen a végzés kézbesítésétől számított 30 nap allatt a szabadalmi bírósághoz beadandó felfolyamodással élhet, amelyre mindegyik fél észrevételeket adhat be. A bíróság azután minden további jogorvoslat kizárásával végérvényesen határoz. — 87 —