Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

léknek, illetve előadásnak vagy bemutatásnak arra a részére keli korlátozni, amely a szerzői jog bitorlását tartalmazza, illetőleg amely a szerzői jog bitorlásának elkövetésére van szánva. 11. §. Amennyiben ebből a rendeletből más nem következik, a végrehajtási zárlatra fennálló szabályokat kell a jelen rendelet alapján elrendelt zárlatra is megfelelően alkalmazni. 12. §. Zárlat elrendelésének csak akkor van helye: 1. ha a zárlatot kérő szerzői vagy kiadói jogosultságát a szerző neve alatt megjelent eredeti müvei vagy az 1921 :LIV. t.-c. 42—44. §-ainak megfelelő beiktatással, illetőleg közokirattal, vagy a Pp. 317. §-ában meghatározott magánokirattal, vagy egyéb hitelt érdemlő módon kimutatja és egyszersmind valószínűsíti, hogy a zárlat elrendelése nélkül igényeinek érvényesítése veszélyeztetve van és — íeltéve, hogy a bíróság ezt belátása szerint szükségesnek véli — a bíróság által megállapítandó biztosítékot (Pp. 127. §.) ad; 2. marasztaló ítélet alapján, ha az alperes ellenmondással vagy a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbvitellel élt. Ha azonban a bíróság a teljesítésre a fellebbviteli vagy ellentmondást határidőnél rövidebb időt szabott és az ítéletet a fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nem nyilvánította, zárlatnak már akkor van helye, ha a marasztalt fél az ítéletnek a teljesítési határidőben eleget nem tesz. Az 1. pont esetében nincs helye a zálat elrendelésének, ha pedig az 1881 :LX. t.-c. 239. §-a értelmében a zálatot az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen elrendelték, a zárlatot a bíróság feloldja, ha a zárlatot kérő ellenfele valószínűsíti, hogy a többszörözésre, fordításra stb. (1921 :L1V. t.-c. 8. §.) utánképzésre, közzétételre, forgalombahelyezésre forgalomban tartásra, illetőleg a nyilvános előadásra vagy bemutatásra vonatkozó jogosultságot kellően megszerezte és — íeltéve, hogy a bíróság ezt belátása szerint szükségesnek véli — a bíróság által megállapítandó biztosítékot (Pp. 127. §.) ad. 13. §. Ha a zárlatot a per megindítása előtt kérik, elrendelésére az a törvényszék illetékes, amelynek területén a zárlatot foganatosítani kell. H a a zárlatot több törvényszék területén kell foganatosítani, a zárlatot kérő a zárlat elrendelését az illetékes törvényszékek közül tetszése szerint kiválasztott bármelyik törvényszéknél kérheti. Ha pedig a zárlatot a per folyamán vagy megindításával egyidőben kérik, a kérelmet a perbíróságnál külön kell előterjeszteni. A kiküldött személyére nézve a 8. §. első bekezdése nyer alkalmazást. 14. §. A zárgondnokot a bíróság szükséghez képest — esetleg a felek meghallgatása után — oly értelmű kezelési utasítással láthatja el, amely a bitorlás ismétlését vagy folytatását, a bitorlás elkövetésére szolgáló példányok terjesztését, készletek, eszközök és készülékek használatát vagy a hirdetésre szolgáló eszközök — 79 —