Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

zatlanság, ingadozás és töredékesség. Ez a helyzet újabban kétségkívül sokat javult. Jogtudományunk fejlődésével, s a bírói gyakorlatnak ezzel járó nagyobb elmélyedésével és kifinomodásával vagyonjogunk szokásjogi tételei is nyertek szilárdságban és belső értékükben. Mindazonáltal jogrendszerünkből még mindig hiányzott az a határozottság és teljesség, amely a jó igazságszolgáltatáshoz szükséges . * A régi és új tételeknek rendszerbe nem foglalt sokaságában nehéz volt eligazodni és az adott esetben sokszor alig lehetett megállapítani a fennálló jogszabályt. A jognak ez a határozatlansága és hézagossága a pereket szaporította és a gazdasági élet oly bizonytalanságára vezetett, mely közgazdaságunknak mérhetetlen károkat okozott. Talán még a jogbiztonságnál is fontosabb feladat vár a kódexre a jogegység megteremtésében. A jogegység hiánya a jogszolgáltatás szempontjából is sok hátránnyal jár. Csak a kódextől várhatjuk végül magánjogunk immár elodázhatatlan reformját. A haladó élet a jogrendszer javítása és kiegészítése tekintetében oly követelményeket támaszt, amelyek nek a bírói gyakorlat önmagában nem tud eleget tenni. Az ítélkezés nem helyezkedhetik egyenesen szembe az élő jogszabályokkal, amelyek a kívánatos fejlődésnek útját állják. Társadalmi és gazdasági életünk mély átalakuláson ment át, s ugyanily átalakuláson megy át mindenfelé a magánjog is. A magánjog világszerte kezd kibontakozni a merő individualizmus és egyoldalú materializmus békóiból, hogy szorosabb és az erkölcsi javakat fokozottabb figyelembe vevő társadalmi együttműködésnek engedjen teret. Üj jogi javak sürgetik elismerésüket; a családi viszonyokban új felfogások, a gyermeknevelés körében új társadalmi és állami célok törnek felszínre. Szociális követelmények hatják át a vagyonjogot, amelyek a gyöngének védelmet kívánnak az erős ellen, az egyéni önzés korlátlanságának gátat akarnak vetni az összesség érdekében és a forgalomban fokozottabb tisztességet és jóhiszeműséget akarnak garantálni. A jogrendszernek alkalmazkodnia kell ezekhez az új eszmékhez és meg kell adnia a nemzet társadalmi és gazdasági haladásának biztosítékait. Magánjogi jogrendszerünknek vázolt fogyatékosságai bénítják az ország közgazdaságát, állandóan káros hatással vannak a jogszolgáltatásra és hátráltatják a jogtudomány kívánatos fejlődését is. Az ország életbevágó érdekei sürgősen kívániák azért a mai zilált jogállapot megszüntetését és teljes és egységes magánjogi törvénykönyv megalkotását. A törvényjavaslat előkészítése. Már a polgári törvénykönyv első szövege is úgyszólván az egész magyar jogászság évtizedes előkészítő munkájának eredménye. Az alkotmányos élet folytonosságának helyreállítása után az igazságügyi kormány nyomban megindította a polgári törvény* Azóta judikaturánk a legnehezebb kérdések legtöbbjében határozott álláspontot foglalt el.