Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

22. §. Aki a műnek oly példányait, amelyeknek forgalombantartása a jelen törvény értelmében jogosulatlan, szándékosan és üzletszerűen áruba bocsátja, eladja, más úton terjeszti vagy használja, az köteles az okozott kárt a sértettnek a 18. §. értelmében megtéríteni és vétség miatt a 18. §-ban megállapított büntetéssel büntetendő. Ily példányok a 20. és a 21. §. értelmében akkor is elkoboztatnak, ha a terjesztőt vagy használót szándékosság vagy gondatlanság nem terheli. 23. §. Aki a 9. §. 1. és 2. pontja esetében a forrás vagy a benne esetleg megjelölt szerző világos megnevezését szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja, továbbá az, aki a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelöli vagy mellőzi, vétség miatt negyvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Kártérítésnek (18. §.) és elkobzásnak (20. és 21. §.) ilyen esetben is helye van. 24. §. A jelen törvényben meghatározott vétségek miatt kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanság esetére az ítéletben fogházra kell átváltoztatni. Az ekként kiszabott szabadságvesztésbüntetés egy évi fogházat nem haladhat meg, még pedig akkor sem, ha vétségek halmazata esetében alkalmazzák. A jelen törvényben meghatározott vétségekre nézve, amenynyiben a jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a büntetőtörvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései irányadók. 4. Bírói eljárás. 25. §. A jelen törvény rendelkezései alá eső magánjogi igények, a jelen törvényben meghatározott büntetések kiszabása és az elkobzás elrendelése iránti per polgári eljárásra és a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. 26. §. A sértett fél az eljárást a bitorlás elkövetésének helyére nézve illetékes törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél indíthatja meg, amely az alperesre nézve általánosan illetékes. A 89. §-ban említett eljárási rendeletben egyéb illetékességi okokat is meg lehet állapítani. 27. §. Az eljárás csak a sértett fél kérelmére indíttatik meg. A sértett fél az elsőbírósági ítéletet megelőző tárgyalás befejezéséig kijelentheti, hogy a bitorló megbüntetését nem kívánja. Ilyen kijelentés esetében büntetésnek helye nincsen. Egyebekben az eljárásra a polgári perrendtartás szabályai irányadók azokkal az eltérésekkel, amelyeket a 89. §. alapján kibocsátandó rendelet megállapít. 28. §. A keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg, vagy az előtt, vagy a per folyamán a sértett kérelmére, ha a bitorlás tényálladékát és igényei érvényesítésének veszélyeztetését valószínűsíti, a bíróság biztosítási intézkedéseket tesz, nevezetesen a példányokat és készülékeket zárlat alá veszi és a bitorlót a bitorlás ismétlésétől vagy folytatásától eltiltja. — 66 —