Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

6. nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy össze­jöveteleken különböző alkalmakkor tartott beszédeknek a szónok beleegyezése nélkül történt gyűjteményes kiadása; 7. hírlapokba felvétel végett összegyűjtött és többszörösítve megjelent táviratoknak és tudósításoknak jogosulatlan átvétele; az ilyen közleményeknek valamely hírlapban megjelenésük után átvételére a 9. §. 2. és 3. pontjának rendelkezése alkalmazandó; 8. a szerző beleegyezése nélkül a mü közzétett címének lényegében változatlan átvétele más mü címéül, ha a körülmé­nyekből nyilvánvaló, hogy az átvétel, amely nem volt elkerül­hetetlen, a közönség megtévesztését célozta és a szerzőnek va­gyoni vagy nem vagyoni kárt okozhatott; 9. a szerző beleegyezése nélkül a műnek átvitele mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, állandó vagy cserélhető alkatrészeikre (lemezekre, hengerekre, tekercsekre, stb); 10. a szerző beleegyezése nélkül a műnek felhasználása mozgófényképészeti mü céljára, továbbá a szerző beleegyezése nélkül a műnek egyéb közvetett elsajátításai, bárminemű átala­kításai vagy felhasználásai, úgymint: alkalmazások (adaptálások), átdolgozások (arrangement), kivonatok, feldolgozások, regény­nek, elbeszélésnek vagy köteménynek átalakításai színdarabbá és viszont stb., ha mindezek nem egyebek, mint a kérdéses mü utánképzései ugyanabban az alakban vagy más alakban oly változtatásokkal, hozzáadásokkal vagy rövidítésekkel, amelyek nem lényegesek és nem adják meg az utánképzésnek új eredeti mü jellegét. Joggyakorlat. Adalékok a plágium fogalmához. írói mü gépi többszörözésének fogalma alá nem csak a szó szerint (egészben vagy részben) való többszörözés esik, hanem az olyan utánzatra az a szempont irányadó, mely az utánzott müvei szemben önálló műnek nem tekinthető. Szerzői jog bitorlása terheli a könyv­kereskedőt is, aki jóllehet módjában állhatott meggyőződést sze­rezni arról, hogy a neki bizományba adott versenymű az eredeti szerző jogai szempontjából nem ütközik-e a törvény tilalmába, ezt a gondosságot menthető ok nélkül elmulasztván, a kérdéses műnek bizományba vett példányait ennek dacára, tehát szándé­kosan és üzletszerüleg árusította. (54. E. H.) Részleges plágium. Több lapnyi terjedelmű rész átvétele valamely műből a forrás megnevezése nélkül kimeríti a szerzői jog bitorlásának tényálladékát. 7. §. írói mü bármely nyelvű fordításának a szerző bele­egyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forga­lombahelyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő. 8. §. Fordítások, alkalmazások (adaptálások), ideértve a mechanikai előadás céljára szolgáló (6. §. 9. p.), művészi tevé­kenységgel járó alkalmazásokat is, úgyszintén átdolgozások (ar­rangemet), kivonatok, feldolgozások, eredeti műnek közvetett elsajátításai, bárminemű átalakításai vagy felhasználásai, ide­értve a mozgófényképészeti mü céljára szolgáló felhasználá­— 62 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom