Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

8. A tagok jogairól és kötelességeiről. A tagsági és felvételi vagy egyéb díjakat, vagy az alapszabályokban kell összegszerűleg megállapítani és ebben az esetben azok későbbi felemelése & leszállítása csakis alapszabálymódosítás keretében történhetik, vagy pedig az évi tagdíj megállapítását a mindenkori közgyűlés hatáskörébe lehet utalni. Utóbbi esetben azonban az ily közgyűlési határozatok csak a belügyminiszter jóváhagyása után hajthatók végre. Az egyesületek semmiféle szerve sem róhat ki bármily néven nevezendő pénzbírságot. 9. A tagság megszűnésének módja. A tagság megszűnhet: 1. halál, jogi személyeknél megszűnés; 2. kilépés; 3. törlés; 4. kizárás által. A kilépés feltételei megállapítandók, a fizetési kötelezettség végső határidejével együtt. A törlésnek a tagjárulékoknak felszólítás ellenére való be nem fizetés esetén lehet helye. Megállapítandók végül a kizárás okai és módja. A törlés és kizárás tárgyában hozott választmányi (intézőbizottsági) határozatokat az érdekeltek a közlést követő naptól számított 15 napon belül a közgyűléshez megfellebbezhetik. ///. Fejezet: az egy sülét intézőszerveire vonatkozó rendelkezések. 10. A közgyűlés általában. A cselekvőképes tagok összességének képviselete és az egyesület egyetemes legfőbb szerve. Kétféle lehet: rendes és rendkívüli. a) A rendes közgyűlés. Évenkint legalább egyszer feltétlenül tartandó. Összehívásának ideje az időpont hozzávetőleges megjelölése mellett (pl. március hóban) megállapítandó. Megállapítandók az összehívás feltételei is. b) A rendkívüli közgyűlés öszehivási módjának feltételei. Megállapítandó, hogy a vezetőség milyen szervei hívhatják össze saját kezdeményezésükre és hány tag kérésére kötelesek azt összehívni. Megállapítandó, hogy a közgyűlésen milyen tagok jelenhetnek meg, közülök kik birnak tanácskozási és kik szavazati joggal, kik választók és kik választhatók tisztségre. A tanácskozás, valamint a szavazás módja és feltételei meghatározandók. 11. A közgyűlés határozatképessége. A közgyűlés általában véve határozatképes, ha azon a megjelenésre jogosított összes cselekvőképes tagok legalább egyharmada jelen van. Alapszabálymódosítás, más egyasületbe való olvadás (fúzió), valamint az egyesület feloszlása és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában egybehívott közgyűlés határozatképességéhez azonban a tagok legalább kétharmadának jelenléte és az e tárgyakban hozott határozatok érvényességéhez pedig a jelenlevők legalább kétharmadának hozzájárulása szükséges. Mindkét esetben kimondható, hogy ha az egyébként szabályszerűen egybehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, a 8—30 napon belül ugyanazon tárgysorozat mellett összehívandó újabb közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. — 46 —