Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

• mint az egyleti tagok saját vagyonuk érdekében elvárom, hogy a törvényhatóság kebelében létező vagy megalakuló egyletekre az általam jelzett szempontok kiváló figyelembevételével, fogja a jogköréhez tartozó közvetlen felügyeletet gyakorolni és mindannyiszor, ahányszor az egyletek részéről alapszabályaikban meghatározott jogkörük áthágását, valamint törvénybe ütköző és államellenes eljárást fog tapasztalni: mindenekelőtt a fennálló törvény és szabályrendeletek értelmében saját hatáskörében is fog intézkedni s nem késend ily esetekben a további intézkedések elrendelése végett engem értesíteni. (Melléklet az 1508. 11875. B. M. eln. számú körrendelethez.) Eljárás az egyleti ügyek elintézése, illetőleg engedélyezése és ellenőrzésé tekintetéből. I. Mindennemű egylet megalakulhatásának főkelléke, hogy alapszabály-tervezetét a m. kir. kormánynak — illetékes törvényhatósága útján — láttamozás végett felterjessze. Ha az ilykép felterjesztett alapszabály-tervezet iránt ,a kir. kormányhoz lett tettleges beérkezéstől fogva 40 nap lefolyása alatt határozat vagy észrevétel az illető egylet alapszabályaira nézve nem tétetett: működését ideiglenesen megkezdheti; véglegesen megalakítottnak azonban minden egylet csak akkor tekintetik, ha szabályosan felterjesztett alapszabályai a kormány láttamozásával elláttattak. II. Lényegesen különböző célú egyletek egy cím ajatt közös alapszabályokkal nem alakulhatnak; és így külön alapszabállyal kell alakíttatnia: politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési és gazdasági egyleteknek. Nemzetiségi egylet csak mint irodalmi ós közművelődési egylet alakulhat. III. Politikai és munkás-egyleteknél egyleti tag csak magyar honpolgár lehet. Tudományos célú, közművelődési és irodalmi egyleteknél, melyekhez a II, szerint a nemzetiségi egyletek is sorozvák, tiszteletbeli tagok idegen állam polgárai is lehetnek, ha megválasztásuk a kir. kormány által jóváhagyatik. IV. Politikai és munkás-egyleteknél fiókegyletek alakítása meg nem engedtetik. Másnemű egyleteknél az egyletek célja, hivatása és természetére való tekintettel fog — az alapszabályok minőségéhez képest — határozat hozatni. V. Munkás-egyleteknek csak azok tekintetnek, melyek az 1872. évi ipartörvény értelmében alakíttatnak. Másnemű egyletek, habár munkások által alakíttatnak is, csak oly tekintet alá esnek, mintha bármily nem munkával foglalkozó egyének által alapíttatnának. VI. A nemzeti cím használata egyleteknek nem engdetetik meg. VII. Hazai egyleteknek idegen állam címerének, színeinek vagy jelvényeinek használata nem engedtetik meg. VIII. Részvény-egyletek kivételével községek- és testületeknek, ha valamely egyletbe alapszabályok szerint, mint tagok, be is léphetnek, — 42 —