Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

494 Lopás. Két forint értéket felül nem haladó dolgoknak ellopása, melyek csak előkészítés által válnak élelmi czikkekké, kihágást képez. C. 10., 269. h Lopás. Két forint értéket felül nem haladó élelmi czikk eltulajdonítása esetében, ha ennek véghezvitele czéljából magánlaksértés is követtetett el, eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. C. 51., 339 1. Lopás, mely ugyanazon gazda szolgálatában álló cseléd által cselédtársa ellen követtetett el, a btk. 343 §-a alá esik. C. 42., 290. 1. Lopás. Napszámosként fizetett, bár hosszabb időn át ugyanazon szolgálatban álló munkás által a reá bizott teendők körében elkövetett lopásra a B. T. K. 336. §-ának 7.-pontja nem alkalmazható, C. 62., 354. 1. Lopás. Rabruhával megszökő fegyencz e ruhára vonatkozólag nem sikkasztást, hanem lopást követ el, ha az eltulajdonítás dolosus volta fennforog. C 34., 308. 1. Lopás, tekintet nélkül a lopott dolog értékére, büntettet képez a B T K. 338. §.-a értelmében akkor is, ha a megelőző lopásért kiszabott büntetés kiállása napjától számítva 10 évnél hosszabb idő telt el. C. 74, 370. 1. Lopás. Ugyanazon tettes v. részes ellen fennforgó lopás v. lopás kísérletének vétségei, az ezek tárgyát képező dolgok értékének egybefoglalása alapján csak egy büntettet képez. C. 44., 324. 1. Lopásokból eredő orgazdaságnak a megszerzett dolgok értéke szerinti minősítése. C 50., 337. 1. Magánfél részéről emelt vád visszavonása a btk. 343. §-a esetében a hivatalból üldözendő közreműködőkre nem terjed ki. C. 14-, 275. I Magáninditvány. A kir. ügyész önálló felebbviteli joga a kir. itélő táblához mint harmadfokú bírósághoz a törvényszéki ítélet ellen ama vétségek és kihágások eseteiben, melyek csak a sértett fél indítványára üldözhetők. C. I., 383. 1., bp. i. t. 1. 394. 1., de. i. t. 2., 405. 1., gy. i t. I, 409. 1., ka. i. t. 1., 417. 1. Magánlaksértés. Két forint értéket felül nem haladó élelmi czikk eltulajdonitása esetében, ha ennek véghezvitele czéljából magánlaksértés is követtetett el, eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. C. 51-, 339. 1. Magánvádló. A sértett fél visszavonható indítványára üldözendő büntetendő cselekmény miatti végtárgyaláson a sértett jelenléte szükséges; igazolatlan elmaradása a vád visszavonásának tekintendő. C 52-, 342. 1. Magánvádló, ki vádját visszavonja, a felmerült költségeket megfizetni köteles. C. 7., 265. 1. Megdorgálást v. pénzbüntetést alkalmazó bírósági határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye. C. 8., 266. 1. Megesketés tárgyában a határozathozatal elhalasztható-e ? C. V-, 390. 1., gy i. t. 4, 415. 1., ka. i. t. 5., 424. 1. Meghatalmazást a bűnvádi eljárás megindítására közhivatalnok rágalmazása esetében ugy sértett, mint felettes hatósága adhatnak C. 22., 287. 1. Megrongálása a vaspályának, közveszélyü megrongálás bűntettét csak a megrongálás tényleges bekövetkeztével képezi, az erre irányuló cselekedet e bűntett kísérletét állapítja meg C. 23., 288. 1. Megsemmisíthető a B. P. 556. §-a alapján beadott semmiségi panaszra az ítélet hivatalból észlelendő semmiségi ok alapján is. C. 80., 376. 1. Megszökés. Ha vádlott a másodfokú bíróság ítéletének kihirdetése előtt megszökik, köröztetés és hirdetmény utján való idézésen kívül, részére netáni felebbezés végett védő rendelendő. C. 57, 350. 1. Megszüntető határozat ellen, mely hivatalból üldözendő büntetendő cselekmény esetében az ügyész indítványára hozatott, a magánjogi elégtételre jogosított fél felebbezéssel élhet. C. 9., 268. 1. Mellékbüntetés. Azon esetekre, melyekben a törvény nem hivatalvesztést, hanem a viselt hivatal elvesztését rendeli, a B. T. K. 54. §-a második bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható. C. 42., 321. 1. Mellékbüntetés. Az 1880 : XXXVII. t.-cz 19. §-a nem alkalmazható, ha valaki a B. T. K. életbelépte előtt elitéltetvén, ellene a főbüntetésen kivül korlátozó joghatály ki nem mondatott. C. 16., 277. 1.