Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

36 pontiára vezetendő vissza, már keletkezésekor a felperes oltalmát czélozta; mert tulajdonképp a felperes az, ki a per elhúzódása által jogos érdekeiben sérelmet szenved. Ezen czélzattai lett törvény és gyakorlat által mindenütt megállapítva az, hogy az elévülés és elbirtoklás kérdése a kereset időpontja szerint birálandó el, a kereset utáni, vagyis a per alatti idő nem lévén számbavehető. A vindicationál megkívántatott mindig nemcsak a tulajdonjog a felperes részén, hanem a tényleges birtoklás is az alperes részén, de ha alperes csak a kereset után, a pör folyama alatt jutott a kereseti tárgy birtokába: ez a tulajdon és birtok megítélését nem akadályozta. Hasonló felfogás érvényesült a haereditatis petitioval és a személyes keresetekkel szemben is. Azon eljárás pedig, mely az időelőttiség indokából elutasitandónak mondja a keresetet akkor is, midőn a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, 'ellenkezik a mondott czéllal, anélkül, hogy azt bármely processualis érdek igazolná. Mert ha vannak az alperesnek a kereset érdeme ellen alapos kifogásai: azokat időelőttiségi kifogása mellett is előadhatja és azok alapján a biró érdemileg fogja a felperest keresetével elutasítani; ha pedig nincsenek olyan kifogásai: a teljesítési határidő és a feltétel bekövetkezte után nem fog marasztaltatása által jogaiban sérelmet szenvedni. És a perköltség iránt a biró — tekintettel a per körülményeire, nevezetesen a keresetnek kezdetben időelőttiségére és az alperes jogos védekezésére — mindig intézkedhetik ugy, hogy a perköltséget kölcsönösen megszünteti. . Az nem vitás, hogy amidőn az alperes a per folyama alatt a kereseti követelést egészben vagy részben önként megfizeti, illetőleg teljesiti: a biró a tudomására hozott s bebizonyult ezen tényt tartozik figyelembe venni és alperest abban, amit a kereset után fizetett* és teljesített, itéletileg nem marasztalhatja; de viszont nem venni figyelembe azt a tényt, hogy az időelőttiségi kifogás a határidő bekövetkeztével a per folyama alatt hatályát vesztette és a keresetet időelőttiség indokából elutasítani: ez oly következetlenség volna, mely csak a felesleges perek és költségek szaporítására — a bíróságok szükség nélküli rnegterheltetésével! éts az igazságszolgáltatás kárával — vezetne. És olyan eljárást a hatályban levő perrendtartás nem is szab elő. Arra azonban, hogy az időelőttiségi kifogás hatálya a per folyama alatt elenyészettnek tekintethessék, megkívántatik, hogy a teljesítési határidő és feltétel az elsőbirósági ítélet hozatala előtt következett légyen be. Mert az 1881. évi LIX. t.-czikk 29. §-ához képest a felebbviteli biró olyan ténybeli körülményeket és bizonyítékokat, melyek az elsőbiróságnál elő nem fordultak, nem vehet tekintetbe. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi ápril hó 9-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május hó 21-én tartott teljes ülésben.