Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

292 tekintve az idézett szakasz második bekezdését, mely szerint a vagyon ellen irányzott büntettek és vétségek esetében a kiskorúak, valamint a gondnokság alatt levő pazarlók helyett, az inditványozás joga azok törvényes képviselőjét illeti; tekintve az idézett szakasz harmadik bekezdésének rendelkezését, mely a második bekezdésben vont megszorítás mellőzésével, más mint a vagyon elleni büntettek vagy vétségek esetében a bármi oknál fogva gondnokság alatt levő személyek helyett, különbség nélkül a bűnvádi eljárás megindítása iránti indítványtételre, szintén a törvényes képviselőt teszi jogosítottá; tekintve a B. T. K.-nek az igazságügyi miniszter által a törvényhozás elé terjesztett tervezete 112. §-át, melynek első bekezdése a törvénykönyv 113. §-ával mindenben megegyez, mig második bekezdése ekképen szól: «elmebetegek, siketnémák s a vagyon ellen irányzott büntettek és vétségek miatt a kiskorúak, valamint a gondnokság alá helyezett pazarlók helyett az indítvány a gondnokot illeti:» tekintve, hogy a törvényjavaslat kérdéses szakasza, a most kiemelt rendelkezéseken túl nem tartalmazott több oly rendelkezést, melylyel az inditványozás joga a sértettnek törvényes képviselőjére, illetőleg gondnokára ruháztatott volna; tekintve, hogy a törvényhozás, a képviselőház igazságügyi bizottságának javaslata alapján módositván a miniszteri tervezetnek ezen szakaszát: az ekként létrejött törvény 113. §-ának második bekezdésében csupán a vagyon elleni büntettek vagy vétségek esetére rendelkezik; mig az újonnan felvett harmadik bekezdésben az elkövetett bűntett vagy vétség objectuma szerinti külömbséget vévén további intézkedés alapjául: bármely más magán-inditványozási bűntett vagy vétség esetében, azon feltétel alatt, ha ez gondnokság alatt levő ellen követtetett el — akár kiskorú, akár nagykorú legyen a gondnokolt, nem szorítkozva, mint a miniszteri tervezet, az elmebetegekre és siketnémákra, az inditványozás jogát szintén a törvényes képviselőre ruházta; tekintve, hogy a törvényhozás által megállapított e változtatás ugy a törvény szövege, valamint ennek szembeötlő czélja szerint nem lehetett más, mint a törvényes képviselő inditványozási jogának — szemben a miniszteri javaslatai — tágabb kiterjesztése: | i ezekből következik, hogy a B. T. K. 113. §-a harmadik bekezdése a magánfél indítványozására üldözhető, de kiskorúak, vagy más oknál fogva gondnokság alatt levő személyek ellen elkövetett büntettek vagy vétségek azon eseteiben is jogot ad a kiskorú törvényes képviselőjének az ebbeli indítvány megtételére, melyekben e jog a B. T. K. 113. §-a első és második bekezdése alapján — a törvényes képviselőt nem illetné; és következik a fentebbiekből különösen az, hogy a törvényes képviselőnek, a vagyon elleni büntettek vagy vétségek esetében, a gondnokolt érdekében gyakorolható indiványozási joga már a szakasz első és második bekezdésében megállapítva lévén,