Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

283 nemnek alkalmazásával, itt is fentartandó, — azonban az enyhébb szabadságvesztés-büntetésnek tartama a súlyosabb büntetési nemnek súlyához képest arányositandó. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető-szakosztályának 1883. évi ápril hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi május hó 25-én tartott teljes ülésben. 19. szám. (Semmiségi ok, ha jegyző mint előadó működött.) Van-e jogosítva azon törvényszéki jegyző, ki mint vizsgálóbíró valamely büntető ügyben működött, ugyanazon ügyet a vizsgálat befejezése után a törvényszék tanácsülésében — habár: szavazat nélkül is — vád alá helyezés, vagy a további eljársnak megszüntetése körül forgó kérdés tárgyában előadni? és ott, hol ebbeli eljárás jött közbe, hivatalból megsemmisitendő-e a hozott határozat? (15.222/1882. B. számhoz.) Határozat: Tekintve, hogy az első fokú bíróságok rendezéséről szóló 1871. évi XXXI. t.-czikk 6. §-a felhatalmazza ugyan a törvényszék elnökét, hogy csekélyebb fontosságú ügyekben jegyzőt nevezzen ki vizsgálóbírónak; tekintve mindazonáltal, hogy a vizsgálóbíró tulajdonképeni hivatása csakis a büntetendő cselekmény fenforgásának vagy fenn nem forgásának, a bűnösség vagy bűntelenség, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények megállapítására szükséges adatok és bizonyítékok gyűjtésében, feljegyzésében és a kétséget fennhagyó adat vagy bizonyíték valódiságának szabályszerű meghatározásában áll; tekintve, hogy ezen hivatással semS a vizsgálat eredményének bírói előadmányban a törvényszék előtt való előadása, sem a további bírói intézkedés iránt a határozati javaslatnak (vagyis az előadói véleménynek) előkészítése, és az ítélő, illetőleg határozó bíróság előtti előterjesztése nincs szükségszerüleg összekötve; tekintve, hogy az imént megjelölt cselekmények lényegükben birói functiót képeznek, és ennél fogva csak oly személy által teljesíthetők, aki az 1869 : IV. t.-czikk 6. és 7. §§-aiban meghatározott képességgel birván, az igazságügyminiszter felterjesztésére ő Felsége által bírónak kineveztetett; tekintve, hogy a jelenleg alkalmazásban levő jegyzők nem szükségképen vannak felruházva a biróvá képesítésre az idézett törvényben meghatározott kellékekkel, és a kir. kinevezés hiányánál fogva a leglényegesebb minősítést nélkülözik; tekintve, hogy az elmozdithatlanság és az áthelyezhetlenség is az 1869 : IV. t.-czikk 15. és 16. §§-aiban csupán a bíróra lévén megállapítva: a jegyzők nélkülözik a birói hivatás bármely részének gyakorlatára szükséges ezen utóbbi sajátságot is, mely pedig a polgárok jogának biztossága czéljából a birói hivatás gyakorlatától elkülönithetlen; tekintve, hogy a jegyzőnek vizsgálóbíróvá való kineveztethetése különben is csak a csekélyebb fontosságú esetekre vonatkozólag lévén megengedve, a törvénynek ezen intézkedése, amint ezt szövege világosan kimutatja, csakis kivételes és ennélfogva mindig a legmegszoritottabb értelem szerint értelmezendő;