Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

274 a büntetés egy évig terjedhető fogháznál és 500 forintnál súlyosabb nem lehet, ami in concreto a büntetési tétel rendes keretén belül — tehát a 92. §. alkalmazása nélkül is — annak 24 órai fogházra és egy forint pénzbüntetésre leszállithatását jelenti: addig a 308. §. esetében — ha az eredmény okozója nem tudatik, — tehát az egyes bántalmazók bűnössége részének meg nem határozhatása és igy a bűnösség fokának juristicai szempontból föltétlenül enyhébb esetében, a rendes büntetés két évig felemelkedő és hat hónál lejebb nem szállítható börtön lenne; vagyis, az enyhébb esetre sokkal súlyosabb büntetés állapíttatnék meg, mint amelyet a törvény a 302. §. utolsó pontjában meghatározott esetnek kivételével a ttesti sértés vétségének legsúlyosabb esetére megállapíthatónak tart. Ez pedig az egész Btk-ön végigvonuló büntetési rendszernek, a külömböző cselekedetek bünösségi béltartalma és azok büntetése között, a törvényhozói gondolat szerint kifejezett és végig fentartott aránynak megzavarása, az egész Btk. alapelvét képező relativitásnak megengedhetetlen felforgatása lenne; tekintve, hogy az imént kiemeltek folytán a 308. §. külön intézkedés nélkül hagyván a súlyos és könnyű testi sértés vétségeinek azon eseteit, melyekben az ezt megállapító eredmény, többek bántalmazása által okoztatott és nem tudható ki, hogy ki vagy kik voltak ezen eredmény okozói, ezen mellőzés indoka abban található, hogy a testi sértés vétségének büntetése már a Btk. 302. §-a szerint a 24 órára leszállítható fogház levén, és igy a 301., valamint a 302. §§. a fejezet következő rendelkezései által külön nem módosított vagy nem minősített eseteire is hatályban levén: a 301. §. föltétele esetében a vétségnek megfelelő büntetésre, tekintettel a 302. §-ban meghatározott büntetési tétel maximumára és minimumára külön rendelkezés szükségesnek nem találtatott; végre tekintve, hogy a többek általi bántalmazásból származó testi sértés azon eseteire nézve, melyekről a Btk. 308., illetőleg 306. §§. külön nem rendelkeznek, a Btk. 301. és 302. §§. alkalmazása, összefüggésben a Btk. 70. §-ával, már maga a tettes-társ fogalmából is következik mindazon egyének ellen, akik a testi sértés cselekvő-bántalmazó alanyai voltak, habár nem is állapitható meg mindegyik cselekvő cselekedetének azon külön része, melylyel az az eredmény okozásához járult: mindezeknél fogva a kir. Curia bűnügyi tanácsainak teljes ülése vonatkozólag a 8220/1882. B. szám alatti esetre, határozatilag kimondja, hogy: a többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés vétségére, ha nem tudható ki, hogy ki vagy kik bántalmazó cselekedetének volt eredménye a sérülés, nem a Btk. 308. §-a, hanem annak 302. §-a alkalmazandó. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi február hó 5-én tartott teljes üléséből.