Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

192 tekintve, hogy a kir. Curiának 1884. évi 1475. számú határozatában is kifejezést nyert az a birói gyakorlat sem hagyható figyelmen kívül, mely szerint «a peressé vált hagyaték biztosítására szolgáló intézkedések megtételére a hagyatéki biróság illetékes még akkor is, midőn az örökösödési per lefolytattatott és annak megújítása iránti eljárás tétetett folyamatba», — tekintve, hogy most már attól az iránytól sem lehet a fenforgó kérdés elbírálásánál elzárkózni, mely az 1894 : XVI. t.-czikkben nyert kifejezést és mely szerint a hagyatéki ügyekben felmerülő összes teendők a 91. § szerint — a peressé vált hagyaték biztosítására vonatkozó intézkedések megtétele is — az örökösödési ügyre illetékes biróság hatáskörébe utaltattak, — tekintve végre, hogy a hagyatéki bíróságnak a hagyaték biztosítására vonatkozó hatásköre a felhozottak folytán abban az esetben sem szenvedhet változást, ha a kereset a zárós határidő alatt beadatott; mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy az 1868 :LIV. t.-cz. 588. § alapján a peressé vált hagyaték biztosításának elrendelésére abban az esetben is, ha a kereset a kitűzött időben beadatott, nem az örökösödési per bírósága, hanem a hagyatéki ügyben eljárt biróság az illetékes. Kelt Kolozsvárott, a (kir. itélő-táblának 1895. évi április hó 9. napján tartott teljes tanácsülésében. Hitelesíttetett a kir. itélő-táblának 1895. évi április hó 27-én tartott teljes tanácsülésében. = V. ö. budapesti tábla 3. d.-vel. Mindkettő hatályát vesztette az 1894 : XVI. t.-cz. 128. §-a folytán. 3. szám. (Közjegyző dijai csődtömeg leltározásánál.) A kir. közjegyzőt, mint birói megbízottat, csődtömeg leltározásáért az 1880 : LI. t.-czikkben meghatározott távozási díj megilleti-e? (A 92/1891. és 1120/1895. számokhoz.) Határozat: A kir. közjegyzőt, mint birói megbízottat, csődtömeg leltározásáért az 1880: LI. t.-czikkben meghatározott távozási díj nem illeti meg. Indokok: A kir. közjegyzők dijairól szóló 1880 :LI. t.-cz.nek 2-tól 21-ig terjedő §§-ai a törvény 1. §. a)—f), pontjaiban tüzetesen felsorolt dijak közül a közjegyzőnek olyan dijairól szólnak, melyeket, a közjegyző a felek megbízásából teljesített ügyletekért, illetve jogcselekményekért számithat fel. Eme dijak közül a törvény 1. §. c) pontjában megjelelt távozási díjnak a mértékét s az eseteket, melyekben a közjegyzőnek olyan dijhoz igénye lehet, közelebbről a törvény 18. §-a határozza meg. Az idézett törvényczikknek 18. §-a értelmében a közjegyző távozási dijt két esetben számithat fel. Először akkor, mikor a fél kívánatára irodai helyiségén kivül, székhelyén, vagy székhelyén kivül oly ügyletet teljesít, amelyet az ügylet természeténél fogva irodai helyiségében is végezhetne; másodszor akkor, mikor székhelyén kivül váltó- és kereskedelmi papírokat óvatol, vagy értesitvényeket eszközöl.