Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)
169 gyalást kitűző végzésben határoz, — lényegileg nem perbirósági, hanem végrehajtási teendőt teljesít: — nem szenved kétséget, hogy a járásbíróságoknak ily végzése, illetve a végzésnek a végrehajtási eljárásra vonatkozó ezen része ellen benyújtott felfolyamodás elbírálása a fent felhívott 1893: XVIII. t.-cz. 230. §-a értelmében az illetékes kir. ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Kelt és hitelesíttetett Győrött, a kir. itélőáblának 1899. évi április hó 8-án tartott teljes ülésében. 8. szám. (Megtámadási per tkv.-i leijegyzése.) A telekkönyvbe bejegyzett jog hatálytalanítása iránt az 1881. évi XVII. t.-cz. III. fejezete értelmében indított megtámadási per feljegyezhető-e a telekkönyvbe? (Vonatkozással az 532/1900. számú polgári ügyben felmerült jogkérdésre, valamint a győri kir. Ítélőtáblának 306/1900. polg. és 359/1900. polg. számú végzéseire.) Határozat: A telekkönyvbe bejegyzett jog hatálytalanítása iránt az 1881. évi XVII. t.-cz. III. fejezete értelmében indított megtámadási per a telekkönyvbe feljegyezhető. Indokok: Az 1881. évi XVII. t.-cz, 26. §-ában kijelentett hatálytalanság következménye az említett törvény 33. §-a értelmében abban áll, hogy a megtámadott jogcselekmény előtt volt állapot állíttatik helyre s a hatálytalanított jogcselekmény a csődhitelezőkkel szemben jogilag létre nem jöttnek tekintetik. Az 1881. évi XVII. t.-cz. 26. §-a alapján elért hatálytalanság esetében tehát a csődhitelezők részére a csődtömeg nem szerez uj telekkönyvi jogot. Mert a tömeg joga nem a megtámadottnak, mint későbbi szerzőnek a jogából, hanem a közadósnak a telekkönyvbe már előbb bevezetett jogából ered, és mert a hatálytalanság alapján nem uj jog vezettetik be, hanem a csődhitelezők magukra nézve a hatálytalanított jogcselekmény előtt volt állapot helyreállításaként azt érik el, hogy velők szemben a megtámadott által a közadóstól szerzett telekkönyvi jog ebben a részben törültetik. Az állandó bírói gyakorlat szerint is a telekkönyvi jog megtámadására irányuló perben marasztalás esetén, az ítélet akkép szól, hogy a megtámadott javára a telekkönyvbe bejegyzett jogra nézve feljegyeztessék, hogy a bejegyzés a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan. Ezekből kitűnik, hogy a Csődtörvény III. fejezete értelmében valamely telekkönyvi jog megtámadására irányuló per lényegében a törlési perrel rokontermészetű; az ily per alapjául szolgáló kereset nem oly kötelmi viszonyból származó igény érvényesítését czélozza, mely zárlat utján biztositható s az olyan uj nyilvánkönyvi jog szerzésére irányuló keresetek közé nem