Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

A kir. ítélőtáblák döntvényei polgári ügyekben. I. A budapesti kir. Ítélőtábla döntvényei polgári ügyekben. 1. szám. (Eskületételi határnap elmulasztása igényperben.) Az 1881. évi LX. t.-cz. 89. §-a szerint folyamatba tett igényperben, igénylő az eskületéti határnap elmulasztása miatt igazolással élhet-e? (4102. és 25.932. p. 1891. évi számokhoz.) Határozat: Az 1881. évi LX. t.-cz. 89. és kövekező §§-ai értelmében folyamatba tett igényperben, igénylő az eskületéti határnap elmulasztása miatt igazolással nem élhet. Indokok: Az igazolási perorvoslatnak a polg. törv. rendtartás értelmében egyedül a törvény által kifejezetten megendett esetekben van helye. Határozott kifejezést ad ennek a törvény, jelesen az 1881: LIX. t.-cz. 61. §-a, melyben az igazolás esetei tüzetesen fel vannak sorolva, továbbá a 63. §., mely a törvény által meg nem engedett esetekben benyújtott igazolási kérelmet hivatalból visszautasitani rendeli. Minthogy pedig a végrehajtási törvény (1881 : LX. t.-cz.) a közönségesnél szigorúbb szabályok szerint megbírálandó igényperekben az igazolási jogosultság fentebb jelzett eseteit határozottan korlátozni kivánta, midőn az 1881 : LX. t.-cz. 97. §-ában az igénylőtől az igazolási jogot feltétlenül, tehát minden esetben megvonta: ennélfogva az igényperben az igénylő igazolással, az eskületéti határnap elmulasztása miatt sem élhet. Kelt Budapesten, a kir. Ítélőtáblának 1892. évi márczius hó 26nán tartott polgári teljes üléséből. Hitelesíttetett 1892. április 6-án tartott polgári teljes ülésben. 2. szám. (Végrehajtás két egybehangzó ítélet alapján ) Az 1881 : LX. t.-cz. 1. §. b) pontja értelmében az 1881 : LIX. t.-cz. 48. §-ához képest a végrehajtás két egybehangzó, feltétlenül marasztaló ítélet alapján tekintet nélkül a végrehajtás