Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

2 ama hátralékok már a lejárat ténye által személyes kötelezettségévé is váltak a fizetést mulasztó birtokosnak. Mert a törvény, nevezetesen az 1871: LIII. t.-cz. világosan rendeli 19. és 57. §§-aiban, hogy a váltságösszeg hátralékai szintén terhelik a birtok-utódot, aki —• ha igénybe vétetett — csakis visszkereseti jogával élhet birtokelőde ellen, amennyiben e jogát ellenkező kikötés el nem enyésztette. Más tekintet alá esik azonban az a birtokutód, ki birói árverésen vette meg a birtokot. Terhelik őt is kétségtelenül a váltságösszegnek még le nem járt, csak jövőben esedékes részletei; mert az árverés a földbirtokkal összekötött reálterhet nem enyészteti el. De az árverés napjáig lejárt részletekre nézve áll egy részről az, hogy az ingatlant, mely a hitelezőnek kielégítési alapul szolgált, az árverés után már csak a vételár helyettesíti, és más részről az, hogy —1 mint fentebb mondatott — a hátralék a lejárat pillanatától fogva személyes kötelezettségét képezi az előbbi tulajdonosnak. Ezen személyes követelésére nézve van ugyan a jogosult félnek a lejárat után is törvényes zálogjoga a még el nem árverelt ingatlanban, de annak a hatálya csak az, hogy a követelés a sorrendi tárgyaláskor előnyös tételkép felszámitható. A befejezett árverés esetére pedig az 1868 : LIV. t.-cz. 456. §-a, a jogbiztonság követelményének, a birói cselekmény tekintélyének s a telekkönyvi intézmény czéljának megfelelőleg ugy intézkedik, hogy az árverési vevő csak a vételárt s az átruházási illetéket fizesse meg és az előbbi tulajdonosnak terheiért, hacsak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, felelős ne legyen. Az imént előadott jogtételeket az 1882. évi január 1-én életbelépett 1881. évi LX. t.-cz. 184. és 189. §§-aiban a jövőre is irányadókul kimondotta. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1882. évi május 8-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi május 22-én tartott teljes ülésben. = Úrbéri ügyekre vonatkoznak a 9. 18. és 35. p. d'.-ek. 2. szám. (Ilalmérési jog arányosítása.) Az italmérési jog gyakorlatának arányosítását (limitatióját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog .szerint a polgári és úrbéri bíróságok hatósága alá tartoznak-e, jelesen képezik-e azok a polgári, vagy úrbéri arányositási per tárgyát? (114/1882 sz. urb.) Határozat: Az italmérési jog arányosítását (limitatioját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint is a polgári-urbéri bíróságok hatósága alá tartoznak s arányositási per tárgyát képezik.