Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

113 nyiben azok ellen a felebbvitel egyáltalán kizárva nincs, csak a felülvizsgálati eljárásban kerülhetnek felülbirálat alá, — amiből következik, hogy azokban a perekben, amelyekben a felülvizsgálat ki van zárva, a szóbanforgó végzések ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 163. §-ának ötödik bekezdése is a fentebbi elv folyományát fejezi ki akkor, amidőn azt rendeli, hogy az igazolásnak a felebbezési tárgyalás elmulasztása miatt az 1881 : LIX. t.-cz. 66. §-a ellenére helyt adó végzés ellen a felülvizsgálati kérelemben lehet orvoslást keresni. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy azokban a soramás perekben, melyekben a felebbezési biróság Ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincs, a peres felek a felebbezési bíróságnak végzései ellen sem élhetnek felfolyamodással és pedig azok ellen a végzések ellen sem, amelyeknek tárgyát nem az elsőfokú bíróság^ valamely végzésének felülvizsgálata, hanem a felebbezési biróság önálló intézkedése képezi. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1896. évi május hó 26-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 23-án tartott teljes ülésben. = L. 6., 10., 22., 23., 49. és V. p. d.-eket. IV. szám. (Biztositási végrehajtás kizárása ingatlan iránti perekben elvont haszon fejében megítélt összegre és perköltségre.) Ingatlan tulajdona és birtoka ugy ezzel egyidejűleg elvont haszna iránt folyamatba tett perben az elvont haszon fejében megítélt pénzösszeg és perköltség erejéig a biztositási végrehajtás, amennyiben egyébként erre nézve az 1881 : LX. t.-cz. 224. §-ában irott egyéb feltételek fennforognak, elrendelhető-e? (Vonatkozással egyrészről a kolozsvári kir. Ítélőtábla 1. számú, másrészről a fdebreczeni kir. Ítélőtáblának 5. sz. ellentétes polgári teljesülési döntvényeire.) Határozat: Ingatlan tulajdona vagy birtoka, ugy ezzel egyidejűleg elvont haszna iránt folyamatba tett perben az elvont haszon fejében megítélt pénzösszeg és a perköltség erejéig a biztositási végrehajtás, ha egyébként erre nézve az 1881. évi LX. t.-cz. 224. §-ában irott egyéb feltételek fennforognak is, el nem rendelhető. Indokok: Az 1881 : LX. t.-cz. 223. és 224. §§-nak kiindulási pontját, amint az az ezen törvény alapjául szolgáló törvényjavaslat indokolásából kitűnik, az 1868 : LIV. t.-cz. 338. §-a képezi, melyben ugy a 223., mint a 224. §§-oknak megfelelő rendelkezések együttesen foglaltatnak, — ebből folyólag a jelenleg érvényben levő 1881 : LX. t.-cz. 223. és 224. §§-ainak rendelkezései is egymással kapcsolatban értelmezendők. Vajdafy : Teljes ülósi döntvények. 8