Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

96 1840:XV. II. R. 201. §., 1875:XXXVII. t.-cz: 329: §., 1876: XXVII. 103. §., 1896: XXXIII. t.-cz. 11. §.) Az 1898: V. t.-cz. azonban az ország történetében korszakot képező 1848-ik évi törvényhozási alkotások emlékére azt a napot, amelyen dicső emlékű V. Ferdinánd király az 1848-ik évi alapvető törvényeket szentesitette, nemzeti ünneppé nyilvánította ; tekintve, hogy ezzel ápril hó 11-ik napja az állam törvényhozása által az eddigelé kifejezetten törvényes szünnapoknak elismert ünnepek sorába emeltetett; mert kizártnak kell tekinteni ía n.emzeti ünnep eszméjével és annak mély jelentőségével ellenkező azt a feltevést, hogy a törvényhozás a nemzeti ünneppé felavatott napot egyenrangúnak ne tekintse a többi elismert ünnepnappal; tekintve, hogy a nemzeti ünneppé nyilvánitás tényében már magában annak czélzatánál fogva, benn rejlik egyszersmind a törvényes szünnap jellegének elismerése is: ezeknél fogva a kir. Curia teljes ülése indokoltnak találta annak kimondását, hogy ápril 11. napjára mint nemzeti ünnepre a jogcselekvények tekintetében a törvényes szünnapokra vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1900. évi márczius hó 16-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 23-án tartott teljes ülésben. 70. szám. (Közadótartozás kifizetése alapján indított visszkereset elévülése.) Ha még el nem évült közadótartozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelezett ellen elévül-e az 1883 : XLIV. t-cz. 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési határidő alatt? (4850/899 R, I. G. 145/1899., I. G. 204/1899. és 4387/890 P. számokhoz.) Határozat: Ha még el nem évült közadótartozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelézett ellen nem évül el az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. Indokok: Az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §-a szerint az egyenes és közvetett adók, az egyenes adók módjára beszedendő követelések és az illetékek elévülnek, ha öt év alatt nem vettetnek ki, illetve az ugyanott körülirt módon nem szorgalmaztatnak. Kétséget nem szenved ugyan, hogy a törvényhozás akkor, amikor a közadóknak behajtását a magánjogi rendes elévülésnél rövidebb időhöz kötötte, az adókötelezetteknek érdekét kívánta megóvni és czélja az volt, hogy az öt év alatt ki nem vetett, illetve nem szorgalmazott adó fizetésének kötelezettségétől az adókötelezett fél mentesüljön, ez a szempont azonban a fenforgó