Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

92 vett jegyzőkönyvet sem a tanúnak, sem az ügyfélnek nem kell aláírni. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1899. évi szeptember hó 15-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október 20-án tartott teljes ülésben. 67. szám. (Fővárosi Kisajátítási járulén.) A fővárosi körúti ingatlanokat az 1884: XVIII. t.-cz. 3. és 4. §§-ai alapján terhelő kisajátítási járulék viselése az ily ingatlannak az illető körúti szakasz teljes elkészülte és forgalomba adása előtt történt eladása esetében a felek erre vonatkozó külön kikötése hiányában az eladó vagy a vevő felet terheli-e? (4163/899 P., 7239/895 P., 727/897 P., 4948/898 P. és 107/899 P. számokhoz.) Határozat: A fővárosi körúti ingatlanok után az 1884. évi XVIII. t-cz. 3. §-a alapján fizetendő kisajátítási járulék az ily ingatlannak az illető körúti szakasz teljes elkészülte ós forgalomba adása előtt történt eladása esetében is a vevőt terheli. Indokok: Az 1871 :XLII. t,-cz. 7. §-a szerint a Budapesten létesítendő körút egyes szakaszainak, illetve kiágazásainak kisajátítása után a körút mindkét oldalán homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátítási költségéhez lk részben köteleztettek járulni, mely rendelkezést az 1884. évi XVIII. t.-cz. 3. §-a oda módosította, hogy a körút és annak bárány-utczai kiágazása oldalának mentében álló házak és telkek tulajdonosai kisajátítási járulék fejében házaik, illetve telkeik minden folyó öle után 288 frt 16 krt tartoznak fizetni, s egyúttal e járulék fizetésének időpontját akképen határozta meg, hogy az az illető szakasz elkészülte és forgalomnak átadásától számított egy félév eltelte után 4 egyenlő előleges negyedévi részletekben lesz fizetendő. E törvényes rendelkezések nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a kisajátítási járulék — bár az jelzálogilag bekebelezve nem volt — a körúti házak és telkeknek oly terhét képezi, melyet az utóbb idézett törvényben meghatározott esedékességének beálltával az illető ingatlannak akkori tulajdonosa fizetni tartozik, s a vevő uj tulajdonos nem védekezhetik azzal, hogy a vételkor e teherről tudomása nem volt, mert a kellően közzétett törvényben kirótt terhek köztudomásuaknak lévén tekintendők, az, hogy a vevő az idézett törvényeket ismerte-e vagy sem? a kérdés tárgyává tett jogviszony megítélésére nézve befolyással nem lehet Ezekből következik, hogy, amennyiben a vevő ennek a tehernek a viselését magától elhárítani, illetve annak az eladó fél által való megtérítését a maga javára biztosítani kívánja: az ő