Vajdafy Emil: A magyar királyi Curia és a magyar királyi ítélőtáblák összes teljes ülési döntvényei polgári és bűntető ügyekben (Budapest, 1904)

90 lasztásról s 17. §-a is általában valamely hitelügyletből eredő kötelezettség te Íj esi t és érő 1 szól: a törvény szövegének eme kitételeiből okszerűen következtethető, hogy az nem csupán' a kölcsönre és a hitelezett vételárra vonatkozik, hanem a tágabb értelemben vett hitelezési ügyleteket is felöleli, vagyis a pénzértékü szolgáltatások iránt létrejött mindazokat a kétoldalú szerződéseket, melyeknél a felek megegyező akarata szerint az egyik szerződő fél azonnali szolgáltatásával szemben a másik fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő. A törvény szempontjából a hitelezési jogügyletek közé tartozik, tekintet nélkül a jogczimre, minden adott fizetési halasztás is, mely már magában véve is, mint olyan, a hitelezés fogalma alá esik. Amennyiben tehát a most körvonalozott ügyleteknél a felek szerződésileg kamatfizetést kötnek ki, minden ilyen kikötött kamat az idézett törvény 19. §-ában szabályozott 3 évi elévülésnek van alávetve. Magától értetvén, hogy a magyar állam azon részeiben, melyekben az osztr. p. törv.-könyv van hatályban, ennek 1840. §-a szerint minden egyéb itt nem érintett kamat s jelesül a késedelmi s minden törvényes kamat az ott meghatározott 3 év alatt évül el; (L. függelék 84. sz., illetve az erdélyi részekre nézve 81. sz.) —• és hogy a jelen határozat tárgyát nem képezi az 1883: XXV. t,-cz. 20. §-ában emiitett kamaton kivül az a kamat sem, amelynek elévüléséről külön törvények intézkednek (1. az 1881: XXXIII. és az 1878: XXV. t.-cz.) és végül, hogy a bíróilag megítélt kamat elévülési idejére nézve a kir. Curia 62. számú t. ü. döntvénye szerint a végrehajtási törvény 23. §-a mérvadó. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1897. évi deczember hó 10-én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az 1898. évi január hó 21-én tartott teljes ülésben. ; ! ! F= V. ö. a 24. és 62. p. d'.-ekkel. 66. szám. (Eskü alatti kihallgatásról felvett jkv. aláírása.) Azokban az esetekben, amelyekben a kir. törvényszék, mint felehbezési bíróság a tanukat közvetlenül hallgatja ki, vagy az eskü alatt kihallgatott felet vallomására megesketi, a felebbezési tárgyalásról felveendő jegyzőkönyvet a tanú, illetve az esküt tett fél által alá kell-e iratni? (I. G. 139/1899, I. G. 87/1896, I. G. 628/1898 és I. G. 144/1899. számokhoz.) Határozat: Ha a kir. törvényszék, mint felebbezési biróság közvetlenül hallgatja ki a tanút, vagy eskü alatt a felet,