Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

83 mint idegenek tekintendők, s az általuk örökölt vagyon 10% örökösödési illeték alá esik. 101. (358.—901. k. b.) Ha a hátrahagyott házastárs gyermekei érdekében oly hagyatékot vesz át, a mely nincs túlterhelve és ennek folytán tiszta örökrész czimén gyermekeinek bizonyos összeget kifizet: az átvett hagyatéki ingatlanok adósságokkal terhelt részétől ez esetben is csak az l'9o/o-tóli illeték jár. Mert: A néhai G. Mózes 905 frt 81 kr. értékű ingóságból és az 1500 frt értékű ingatlanból állott 1803 frt 53 kr adóssággal terhelt hagyatéka felől a b.-i királyi közjegyző által 265/1896. h. szám alatt felvett tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt, gyámhatóságilag jóváhagyott egyezség szerint panaszos özvegy a hagyatékot kiskorú gyermeke érdekében vette át és igy panaszostól a 95. dijjtétel B) pontjához tartozó 5. jegyzet értelmében az adósságokkal terhelt hagyatékrész átvétele után adásvevési illeték nem követelhető, minélfogva — tekintettel arra, hogy az 1803 frt 53 kr hagyatéki adósságokból 905 frt 81 kr az ily értékű hagyatéki ingóságokban találván fedezetet, az ingatlan hagyatékot 897 frt 72 kr adósság terhelte, panaszos az ingatlan hagyaték adósságokkal terhelt, kikerekítve 900 frt értékű része után csakis 1'9% vagyis 17 frt 10 kr illetéket tartozik fizetni, a mi a gyermekeknek kifizetett 900 frttól 4'3°/o-jal járó 38 frt 70 kr illetékkel együtt 55 frt 80 kr, azaz 111 korona 60 fillért tesz ki. Egyébként azonban a panasznak helyt adni nem lehetett: mert panaszos az 1500 frt értékben felvett hagyatéki ingatlannak adósságokkal nem terhelt 602 frt 81 kr értékű részét a gyermekeknek kifizetendő 900 frtért vette át és igy ettől az átvételtől, mint adásvételtől a kifizetett összeg után 4,3°/0-os vételi illeték jár. 102. (777—86. p. b.) 1. Midőn a hagyaték haszonélvezetét két személy ugy örökli, hogy egyik haszonélvező joga a másik haszonélvező eme jogának megszűnése után veszi kezdetét: a haszonélvezetet ekként öröklők haszonélvezetének értéke, a haszonélvezett tárgy tehermentes tiszta értékének 3/4 részével egyenlő, vagy is, az első haszonélvező a tiszta hagyaték értékének felétől (V2), a második haszonélvező pedig egynegyed (7*) részétől fizeti az örökösödési illetéket. 2. Az 1, l3/io, 5 és 10%-tóli örökösödési illetékek alap6*