Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

62 tehát felebbezőre a megkötött egyezség al-apján illeték elő nem irható. Másrészt azonban kétségtelen, hogy a megkötött egyez­ségben jogügylet foglaltatik, s épen ez egyezségben foglalt jog­ügylet alapján jutott felebbező azon előnyös helyzetbe, hogy a vagyon korlátlan tulajdonjogát, mely őt csak Bozó Pál halála után illette volna, már annak életében megnyerte, és így az egyezség által szerezte meg azt a jogot, hogy az ingatlan haszonélvezetébe már Bozó Pál halála előtt jutott. Ilynemű jogügyletek az ül. dijj. 88. tétel B. 1. b) pontjának rendel­kezései szerint, tekintettel arra, hogy a haszonélvezetnek idő előtti megszüntetése viszonszolgáltatás nélkül történt, ajándé­kozást képeznek, s igy az ül. dijj. 2. tét. I. pontja értelmében, az illetékszabályok 85. §. alapján, az átengedett haszonélvezet tárgyát képező vagyon értékének fele után, vagyis 43 050 frt után l3/io°/o illeték fizetésére lett volna felebbező az egyez­ségben foglalt jogügylet után kötelezendő. Ez az illeték az örökösödés után fentebb kifejtettek szerint fizetendő l°/o és l5/i°% illetékkel együtt azonban a kirótt, s másodfokban is fentartott összegnél többre menvén, a másod­fokú végzést helybenhagyni kellett, mert ez a biróság a felek felebbezései alapján a terhükre kirótt illetéket az 1883. évi XLIII. törvényczikk 21. §-a értelmében felébb emelni jogosítva nincsen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom