Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

39 hozott jogérvényes birói Ítélet az eljáró kir. bíróság által az illetékes kir. adóhivatallal annál is inkább közlendő : mert a nagykorú örökösök mindkét fentjelzett esetben méltán tarthatják magukat felmentettnek a hagyatéknak illetékszabás czéljából való bejelentése és kimutatásának kötelezettsége alól. Tényállás: Czegléden 1866. évi augusztus 26 án elhalt néhai Szűcs János kiskorú hagyatéka után, a budapest-budai kir. illetékkiszabási hivatal, a czeglédi kir. adóhivatalnál Ask. 3846/1883. tét. sz. alatt Szűcs Karolina férjezett Piros Jánosné czeglédi lakos terhére 817 frt 24 kr illetéket szabott ki 1884. évi január hó 18-án. Fizetésköteles elévülés czimén kéri az illeték törlését. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: a budapestbudai kir. p. ü. igazgatóságnak 1885. szeptember 27 én 45.022. sz. a. kelt végzését megváltoztatja és Szűcs Karolina férjezett Piros Jánosné czeglédi lakos terhére a czeglédi kir. adóhivatalnál 1663. évi Ask. 3.846 t.-sz. a. előirt 817 frt 24 kr illetéknek törlését a bekövetkezett elévülés alapján elrendeli. Indokok: A kir. pénzügyigazgatóság végzése arra az indokolásra van alapítva, hogy miután az 1866. évi augusztus 26-án elhalt néhai Szűcs János kiskorú hagyatékánál csak nagykorúak voltak érdekelve és a hagyaték hirdetményi eljárás utján szállott át az örökösökre, a hagyatékot az egyedüli nagykorú örökös Szűcs Karolina férjezett Piros Jánosné volt volna köteles a bélyegtörvény szerint az elhalálozástól számítva 90 nap alatt az illetékes kir. adóhivatalnak bejelenteni s minthogy azt tenni elmulasztotta és a kincstár annak tudatára csak 1883. évi deczember 7-én jutott, ezek alapján az illeték, elévülés alapján nem törölhető. Ez az indokolás azonban a tényállás körülményei és adatai által meg van czáfolva : Mert az 1884. évi január 18-án Ask. 3846/1883. t.-sz. alatti illetékkiszabás a kecskeméti kir. törvényszéknek 1873. évi márczius 24-én 2.883. sz. a. kelt végzésére való hivatkozással történt, mely végzés tartalma szerint Szűcs Karolina férjezett Piros Jánosnénak, Deli Mária Nyújtó Jánosné ellen, néhai Szűcs János hagyatéka iránt folytatott perében kelt 292/1883. sz. a kiadványozott legfőbb itélőszéki Ítélet jogerőre emelkedett, mely Ítélet által Deli Mária Nyújtó Jánosné az emiitett hagyaték iránt támasztott örökösödési keresetével harmadbiróságilag is elutasittatott s miután néhai Szűcs János hagyatéka iránt más örökséget igénylő nem jelentkezett a 45 napi határidő alatt, annálfogva a hagyaték folyamodó Szűcs Karolina férjezett Piros Jánosné mint igazolt egyedüli