Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

6 • -öl ingatlant, melynek értéke 60 frt, kataszteri tiszta jövedelme az imént hivatkozott adóbizonyitvány szerint 1 frt 28 kr. p. p. A most előadott ügyállásból kitünőleg tehát felebbezők a Szatmáry János hagyatékéból ingók és ingatlanokban, minden megterheltetés nélkül 163 frtot örököltek, melynek 81 frt 50 krból álló, az illetékek iránti törvények és szabályok 77. §-a szerint 80 írtra kikerekített fele része után, tekintettel arra, hogy Szűcs Ferencz az egyik örökös örökhagyóval semmiféle vérségi rokonságban nem áll, az illetéki díjjegyzék 95. tételének B. e) pontja szerint 10 %-tóli, másik hason fele része után pedig, tekintettel arra, hogy Lénárd Sára másik örökös örökhagyó Szatmáry János testvérének, névszerint Szatmáry Erzsébet, iérj. Lénárd Sándornénak édes gyermeke volt, az illetéki dijjegyzék most idézett tételének B cl) pontja szerint 5°/o tóli, végül az igatlanok 30 frt értékétől ugyanezen tétel B. pontja 1. jegyzete értelmében külön l9/io°/o-tóli illeték volt megállapítandó. A Szatmáry Jánosné hagyatékából átvett ingók 133 frt értéke után járó illetéket a III. fokozat szerint s az ugyanabból átvett ingatlanoknak 60 frt értéke után 43/io°/o-tóliban azért kellett megállapítani, mert átvevők magukat az 1882. évi november hó 4-én kötött szerződés szerint Szatmáry Jánosné tartására nem csupán utóbb nevezett által a szerződés megkötése alkalmával átadott ingatlanokért, hanem Szatmáry Jánosnénak halála alkalmával létező összes ingó és ingatlan vagyonáért kötelezték: s tekintve, hogy a hagyatéki eljárás utján átvett ingó és ingatlan vagyon a már megilletékezett szerződés által, annak megkötése alkalmával átadva nem lettek, azok ez alkalommal helyesen lettek illeték alá vonva; figyelembe véve azonban azt a körülményt, hogy Szűcs Ferencz és neje Lénárd Sára, ezt a vagyont nem örökségképen, hanem a köztük és örökhagyó közt létrejött életjáradéki szerződés alapján vették át, az illeték megállapításánál az illetéki dijjegyzék 86 tétele F. a) b) pontjainak intézkedései voltak alkalmazandók, és a megfelebbezett illetéket ehhez képest a hagyaték tárgyalása alkalmával létrejött egyezségből kitűnő valódi tényállásnak megfelelőleg helyesbíteni és a mutatkozó különbözet törlését elrendelni kellett. Az egyik felebbező Lénárd Sárára, a b.-uj falusi királyi adóhivatal Ask 1160/883. tétele alatt külön kivetett s a másodfokú felebbezésben kifogásolt 1 frt 88 kr. illeték helyessége és jogossága bírálat alá vehető nem volt, mert a III. fokú felebbezés erre nézve kérelmet nem tartalmaz. A m. kir pénzügyminiszter által a b.-újfalui kir. adóhivatal 1882. évi Ask 2389. tétele alatt előirt 174 frt 84 kr.-