Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)
3 Ha tehát a biztosító intézetek állal az illeték levonásával kifizetett életbiztosítási összegek, a hagyatékok megilletékezésekor még egyszer vonatnának illetékezés alá, ez esetben egy és ugyanazon vagyontól, egy és ugyanazon jogi cselekmény bekövetkeztekor, két ízben vonatnék le az illeték; a mi ellenkezik az illetékekre vonatkozó törvények és szabályok czélzataival. 2. (1355—89. p. b.) Életbiztosítási összeg után örökösödési illeték nem jár. Tényállás : Néhai Hutyra József hagyatékába ingatlan és ingókon kivül életbiztosítási díj léjében kifizetett: 2426 frt. 69 kr. is vétetett fel. Ezt az összeget örökhagyó végrendeletileg Hutyra Dorottyának hagyományozta, némely kifizetések kötelezettsége mellett. Az örökösödési illeték eme életbiztositási összegnek, az elvállalt kifizetések után megmaradó értékétől, vagyis 1470 írttól 5°/o-al kiszabatván, az ellen a nevezett hagyományos felebbez és azt vitatja, hogy az életbiztositási dij nem is képezi hagyaték és örökösödési illeték tárgyát. A magy kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: A kassai m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1889. évi márczius 2-án 2052. sz. a. hozott végzését megváltoztatja, és a felebbezés alatt álló illetéknek törlését rendeli el. Indokok : Az életbiztosi tási szerződések, ha a biztosítási dij kifizetése a haláleset beállásától van függővé téve, az illető társulat és a biztosított közt mindenkor egy harmadik, akár előre megnevezett, akár csak később, pl. végrendeletben megnevezendő személy javára köttetnek meg, a vagyonszerzési jogügylet tehát az életét biztosító személynek még életében egy harmadik személy javára és részére történik, az életét biztosító személynek a biztosítási összeghez csak személyes, illetőleg rendelkezési joga van meg, mig a vagyoni jog az illető akár megnevezett, akár később megnevezendő harmadik személyt illeti meg és a haláleset bekövetkezése csak feltételt képez eme vagyoni jog érvényesítéséhez. Midőn tehát ezen feltétel, t. i. a haláleset beáll, az életbiztositási dij felvételére jogosított vagyoni joga nem örökösödés, hanem az illető életbiztositási szerződés s esetleg evvel kapcsolatban a jogosult megnevezése czéljából kiállított okirat alapján nyilik meg. Az emiitett életbiztositási szerződések czélja követelési jogczimet megállapítani, de nem az életét biztosíttató, hanem 1*
