Papp Antal: A hagyatékok illetéke a közigazgatási bíróság gyakorlatában. A fennállott M. Kir. Pénzügyi Közigazg. Bíróság és a Magy. Kir. Közigazg. Bíróság döntvényeiből és elvi határozataiból (Budapest, 1904)

129 Miután folyamodók nem az illetékszabási hivatal által megszabott illeték helyessége és jogossága ellen felebbeztek, de a kétszeresen kiszabott illetéknek másodszori kiszabás czimen leendő törlését kérelmezték: s mint ilyen kérelem nincs a hivatkozott szakaszban kitett felebbezési határidőhöz kötve, ennélfogva a m. kir. pénzügyigazgatóságnak a kétsze­res kiszabásra vonatkozólag annálinkább határoznia kellett volna, mert az előtte fekvő adatokból s különösen a szám­fejtökönyvi kivonatból az tűnik ki, hogy néhai Deák András hagyatéka már egy izben 1870. évi Ask. 42 tét. sz. alatt meg volt illetékezve; miután azonban a m. k. pénzügyigazgatóság ezt vizsgálat tárgyává nem tette, hanem mint elkésetten be­adott felebbezést, azt hivatalból visszautasította, ez által oly lényeges alaki sérelmet követett el, mi miatt ez ügy jelen állásában érdemlegesen el nem birálhaló. 155. (333-85. p. b.) 1. Ha valamely hagyaték örök­hagyó hitelezői által perrel támadtatik meg s a hitelezőknek a perben biróilag megitélt követelések által a hagyaték rész­ben vagy egészben kimerittetik : ily esetben örökösöknek az illeték törléseért beadott kérvénye határidőhöz kötve nincs. 2. Általában az illetékkiszabás tárgyának megszűnte esetén illetéktörlés iránti kérvények beadása a bélyeg- és illetékszabályok 148. §-ában megszabott törvényes határidőhöz kötötteknek nem tekinthetők. Indokok: A debreczeni kir. pénzügyigazgatóság 1884. évi július hó 9-én 15.424. szám alatt kelt végzésével az illeték­szabályok 148. § a alapján hivatalból visszautasította Szabó Sándor és Szabó Imre biharj lakosoknak ama kérvényét, mely­ben azok a néhai Biró Lajos hagyatéka után a nagyváradi kir. adóhivatalnál 1883. évi Ask. 1479. tétel alatt terhükre kivetett összesen 15 frtnyi illetéket abból az indokból kérték töröltetni, mert ez ellen az összesen csak 150 frt értékű in­gokból álló hagyaték ellen utólagosan a n.-váradi kir. járás­bíróságnak eredetben becsatolt 1883. évi november hó 20 án 5998. szám alatt kelt jogérvényes Ítéletével özvegy Kis Sán­dorné javára 115 frt tőke, ennek 1883. évi október hó 3-tól folyó 6°/o-os kamatai, 24 frt 25 kr és 8 frt 75 kr. perköltség megítéltetvén, a hagyaték állaga teljesen fel lett emésztve. Minthogy tehát felebbezők visszautasított beadványukban a terhükre rótt illetéket a fent előadottak szerint a kiszabás tárgyának megszűnése czimén kérték, ilynemű beadványokat pedig az illetékszabályok 148. §-ában meghatározott határ­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom