Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

SS Tanuk, tanút számos esetben a tanúságtétel megtagadására feljogosítják (8G. §.), másrészt pedig a bíróságot tág körben a tanú megesketésének mellőzésére utasítják. (91. §.) A békebírói eljárás most már az egyedüli, a melyben a tanukra nézve a régi rendszer hatályban maradt: 1S77 : XXII. t.-cz. 47.. 48.. 17. §§. 1868 LIV. t.-cz. 194 §. A tanuk j± tanukkal kíván bizonyítani, köteles me^' a tanú vezeték- és keresztnevét, polgári állánevezése. / ' ° , „ 1 . Kérdő- sat es lakását a kérdopontokban előadni. pontok, mebyek a rendes eljárásnál az illető perirathoz csatolandók. Ha a kérdöpontok halmozottak vagy utasítást adnak a feleletre: azokat a bírd az előbbi esetben egyes tételekre osztja, az utóbbiban pedig másképp köteles szerkeszteni. 1. Ezen §-t kiegészíti az 1893: XVIII. t.-cz. 217. §. (1. a 203. §. kapcsán a 96. lapon) mely szerint a felek még a kihallgatás alkalmával is indítványozhatnak kérdéseket. — A sommás eljárásban a kérdésekre az 1893: XVIII. t.-cz. 89. §-a rendelkezik. 2. V. ö. Váltóelj. -25. §, — Igényperben: 1881: LX. t.-cz. 95: §. 1868: LIV. t.-cz. 195. §. F.OSSZ A ki nem létező vagy olyan tanura hivathiszemu iÍOZUÍi kinek a fenforgó körülményekről tudokozás raasa nem lehetett, vagy a ki a tanú lakhelyét tanukra, tudva hamisan adta elő, ha a per folytán kitűnik, hogy ezzel a per késleltetése, ellenfelének vagy a bíróságnak boszantása volt szándékában : 100 frttól 300 frtig terjedhető bírsággal büntetendő. Ha az ügyvéd magát e