Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

464 A felül- £intve, hogy a most idézett törvény 13. §-a, illetve vizsgálati az 18G8: LÍV. t.-cz. 248. §-a szerint az ítélet a kérelem felek kérelmén túl nem terjedhet, a felebbezési alapja, bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy akkor, midőn felperes a felebbezési eljárásban csak azt kérte, hogy a kapu naplemente után csak abban az esetben tartassék nyitva, ha czége részére ez időben az udvaron vagy a bérelt helyiségekben ' elhelyezendő áru érkeznék, vagy ha az udvarról és a bérelt helyiségekből a jelzett időben áruk elszállítandók volnának, alpereseket e kérelemtől eltérve arra kötelezte, hogjr a keresetben körülírt kapunak naplemente után való nyitva tartását annyiszor, a mennyiszer,- felperesnek egyszerű kívánatára is megengedni tartoznak; miért is ebben az irányban a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni és a felebbezési bíróság ítéletének eme részét ez Ítélet rendelkező részében kifejezett értelemben meg változtatni kellett. Egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani, mert alaptalan az alperesnek felülvizsgálati okul felhozott az az állítása, hogy a felebbezési bíróság a kereset alapját képező bérleti szerződést helytelenül magyarázta s ez által a szerződések értelmezésére nézve fenálló anvagi jogszabálvt megsértette volna. [1893: XVIII. t.-cz. 185. "§. a) pontja.] Előre bocsátva azt, hogy valamely okirat tartalmának magyarázata, a mennyiben a felek szerződési akaratának megállapítása a tényállás megállapításának körébe tartozik, eltekintve az e czélra használt peranyag kérdésétől, csak annyiban szolgálhat felülvizsgálati okul, a mennyiben a magyarázat az anyagi törvény szabályainak mellőzésére vagy téves alkalmazására vezethető vissza ; a felebbviteli bíróság a fenforgó esetben a szerződések értelmezésére nézve fenálló jogszabályok iránt tévedésben nem volt és alperesek nem is hoztak fel adatot úrra nézve, hogy ezeket a jogszabályokat bármely irányban is megsértette volna. Ugyanis alperesek e tekintetben azt sérelmezik, hogy a felebbezési bíróság a szóban forgó szer-