Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

452 A felül- fizessen : mert felperes keresetét 103 ti-t 40 krra vizsgálat leszállított hátralékos vételár megfizetése iránt esetei, indította, már pedig az 1893. XVIII. t.-cz. 181. §-ának határozott rendelkezése szerint felülvizsgálatnak nincs helye, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad ; nem változtat a törvény eme világos rendelkezésével szemben az a körülmény sem, hogy a felülvizsgálati kérelem az id. törvény 2Ó6. §-a alapján a felebbezési bíróság Ítéletét csupán a perköltségviselésének kérdésében támadja meg, mert a perköltség a per főtárgyának járulékát képezi, miből folyik, hogy az a fe.ülvizsgálati kérelem meg vagy meg nem engedése szempontjából a kereset főtárgyával egy tekintet alá esik. Minthogy pedig ezek szerint a felülvizsgálati kérelem oly ítélet ellen nyújtatott be, a mely ellen a törvény a felülvizsgálatot kizárja, ennek következtében az idézett törvény 205. §-a értelmében a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet pénzbírsággal kellett büntetni. (1895. évi január 31-én, G. 8.) 118. (Ha az eredetileg 200 frtot meghaladó kereset 200 írton aluli összegre lett leszállítva, felülvizsgálatnak nincs helye.) A hiidupesti ltw. ítélőtábla (mint felülvizsg. bíróság): Alperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja és dr Sz. .G. ügyvédet arra kötelezi, hogy a m. kir. kincstárnak 8 nap alatt végrehajtás terhével 10 frt bírságot fizessen. Indokok: Felperes keresetlevelét 342 frt megfizetése iránt nyújtotta ugyan be, de keresetét még az ellenbeszéd előterjesztése előtt 80 írtra, később pedig a per során 70 frtra szállította le. Minthogy e szerint a leszállított kereseti tárgy értéke a 200 frtot meg nem haladja, az ilven perekben pedig az 1893: XVIII. t.-cz. 181. §-a szerint felülvizsgálatnak nincs helye : ennek következtében a felülvizsgálati kérelmet visszautasítani s az azt ellenjegyző ügyvédet az idéz. törv. 205. §-a alapján pénzbírsággal büntetni kellett. (1895. július 25-én. I. G. 53. sz.)