Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

435 nak hiánya, a felebbezési bíróság előtt történt jóváhagyással is orvosolható. Ugyanezen sza­bály áll az 1881: LIX. t. -cz. 24. §-ának esetében is. V. ö. 185. 231. §§. S. Ü. Sz. 107. és 110. §§. 167. §. Ha a megtámadott itélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja felett határozott, vagy ha a meg­támadott itélet a perujításnak helyt nem adott, a felebbezési bíróság jogosítva van az elsőbíróságtól el nem döntött kérdésekben is tárgyalni és határozni, avagy pedig hatá­rozatát az elsőbiróságtól eldöntött kérdésekre szorítani és az ügyet, a mennyiben szükséges, további tárgyalás és itélethozatal végett az elsőbírósághoz visszautasítani. Az elsőbíróság az utóbbi esetben a tárgyalás folytatására a feleket hivatalból idézi meg. V ö. 105. §. 168. §. A sikertelen felebbezés költségét a feleb­bező fél viseli: ha pedig a felebbezés az el­sőbíróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a felebbezési bíróság úgy a fe­lebbezési, mint az elsőbírósági eljárás költsé­gének megtérítése iránt a jelen törvény ér­telmében intézkedik. Az a fél, ki a felebbezési eljárásban oly új előadás alapján lett nyertes, melyet a bí­28¬* Az eljá­rás meg­szünteté ­se. Eljárás a közben­szóló és a perují­tásnak helyt nem adó ítéletek elleni fe­lebbezés­nél. A feleb­bezés költsé­gei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom