Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

Ü. sz. 81., 154., 155., 271. §§. — V. ö. 1868: LIV. Bírói t. -cz. 497. §. — 1871: VIII. t. -cz. 21. 38. §8. — 1S77. XXII. t. -cz. l6. §. - 1881. LIX: t. -cz. V.. 39. §. e) p. 1868: LIV. t. -cz. 57. §. Ha az 56. §-ban foglalt okok alapján Biró" valamely törvényszéknek az elnöke, vagy kuldesannyi tagja ellen tétetik kifogás, hogy a többiektől a határozat hozatalára megkívántat") szám ki nem telik, vagy ha a bíróküldés más fontos oknál fogva czélszerűnek mutatkozik: bíróküldésnek van helye. A bíróküldés jogát ő csász. s apostoli kir. Felsége az igazságügyi ministerium által gyakorolja. 1868: LIV. t. -cz. 58. §, A bíróság, ha ellene azon körülmény eltitkolása bizonyul be. mely miatt a bíróküldés szükségessé vált. a károsult félnek elégtétellel tartozik. V. ö. 1871: VIII. t. -cz. 66—74. §§. 1868: LIV. t. -cz. 59. §. Ha a bíróküldés iránti eljárás megindítását a per késleltetése, vagy a bíró avagy az ellenfél bosszantása végett tudva hamis előadás által idézte elő valamelyik fél: a rendes bíróság által a költség megtérítése mellett 300 frtig terjedhető bírsággal büntettetik, a mi iránt az ügyvéd, a tél elleni visszkereset fennmaradása mellett, első sorban felelős. Birói erdekeltseg. Biróküldés.