Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

359 ezeket az érveket itt méltattatni kéri, figyelembe A- félnek vehető nem [volt, mivel az '1893: XVIIÍ. t.-cz. eskü 195. §-nak 2. bekezdése biztosítja ugyan a felül- alatti vizsgálati kérelemmel élőnek azt a jogot, bogy akihallgafelttlvizsgálati tárgyaláson felülvizsgálati kérelmét tása. szóval is indokolhassa, azonban szóbeli indokolás hiányában az iratban előterjesztett felülvizsgálati kérelem mint alapja a felülvizsgálati eljárásnak csak saját tartalma szerint képezheti elbírálás tárgyát. Jelen felülvizsgálati kérelmében alperes a felebbezési bíróság Ítéletét azért mondja sérelmesnek, mert a felebbezési bíróság felperest esküre bocsátás nélkül tartozott volna keresetével elutasítani, mivel alperesnek tényállításai tanukkal és közhitelű okirattal bizonyíttattak. míg felperesnek Tényállításai valóknak nem bizonyultak, s mert a mennyiben a felebbezési bíróság a felek valamelyikének eskü alatti kihallgatását szükségesnek találta, nem felperes, hanem alperes volt volna eskü alatt kihallgatandó, annyival inkább, mivel felperes váltóhamisítás miatt vizsgálat alatt állván, esküre bocsátható nem volt. E panaszok azonban alaptalanok. Mert az 1893: XVIII. t.-cz. 64. §. szerint a felebbezési bíróság ténybeli megállapításánál meggyőződése szerint, az annak előidézésére alkalmasaknak talált bizonyítékok mérlegelése mellett jár el, s ebbeli meggyőződésének eredménye a felülvizsgálat körébe nem vonható, a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás pedig az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §. szerint csak azon az alapon támadható meg, hogy a tényállás valamely jogszabály megsértésével lett megállapítva, ez az eset azonban a jelen ügvben fen nem forog. Mert .jelesül az 1893. évi XVIII. t.-cz. 96. §-nak utolsó bekezdése szerint abban az esetben, ha a döntő ténvköiülményre nézve a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé, a bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelét bocsássa-e esküre. Nem sértette tehát a felebbezési bíróság ezt a törvényes rendelkezést akkor, midőn a fenforgó körülmények mérlegelése mellett úgy találta, hogy felperes