Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

:;_> Telek- Ellenben valamely bekebelezett vagy elő^biztö- jegyzett követelés behajtása, még akkor is. sitott ha ez utóbbi az előjegyzés igazolásával van jogok, összecsatolva, a felperes választásához képest az alperesnek vagy személves bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthető, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. A sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. t.-cz. 1. 2. pontja értelmében az „1868: LIV. t.-cz 44. §-á'lian a telekkönyvi hatósághoz utasított perek ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 200 irtot meg non halad," — sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatásköréhez tartoznak'. A járásbíróság ezen ügyekben nem mint telekkönyvi hatóság jár el, a minek folytán a telekkönyvi hatóság Ítélkezése a 200 frtot meghaladó ügvekre lett korlátozva. Tkci rdts. 87—108. §§. — 1860. szept. 16. rend. a jelzálogos követelések beperléséről. 1868: LIV. t.-cz. 45. §. helyett: 1881: XVII. t.-cz. 72. §. Csöd- A csődeljárásra rendszerint azon kir. törjiroság. YényS2^]£ illetékes, melynek területéhez a közadós személyes illetőségénél fogva tartozik. Ha ez meg nem állapíthat*), azon kir. törvényszék illetékes, melynek területén a közadós legutóbb lakott, ha pedig utolsó rendes lakhelye ki nem puhatolható, vagy ha az országban soha sem lakott, azon kir. törvényszék illetékes, melynek területén a közadósnak ingatlan javai feküsznek, s ha a közadós ilyenekkel nem bír, azon kir. törvényszék, melynek területén ingó javai vaunak.