Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

:í28 Közösnek tekintendő az okirat neveze- Kozos tesen azon személyek között, kiknek érdekében van kiállítva vagy kiknek kölcsönös jogviszonyait tanúsítja. Közösnek tekintendők az érdekeltek között, vagy azok egyike és egy közös közbenjáró között valamely jogügyletre nézve folytatott Írásbeli tárgyalások is. A bíróság a felmutatás kötelessége felől vita esetében végzéssel határoz. A végzés ellen külön felebbvitelnek nincs helye. Ha az ellenfél tagadja, hogy az okirat birtokában van. a bíróság eskü alatt hallgatja ki a tagadás valóságának, valamint az okirat hallétének és, azon körülmények kiderítése végett, hogy az okiratot nem szándékosan semmisítette-e meg vagy tette hasznavehetetlenné. A bíróság a 64. szerint ítéli meg. hogy a bizonyító féltől felmutatott másolat vagy az okirat tartalmára nézve előadottak mennyiben érdemelnek hitelt, ha az ellenfél az okiratot, melynek birtokát beismerte, ki nem adja, az eskü alatti vallomást megtagadja, vagy ha vallomásából vagy egyébként kitűnik, hogy az okiratot szándékosan megsemmisítette vagy hasznavehetetlenné tette. Szükség esetében a bíróság a feleket az okirat tartalmára nézve eskü allatt kihallgathatja. (95. §.) E §. második bekezdése, mely a közös okirat fogalmának meghatározását tartalmazza, a törvény életbe lépte után megindult rendes perekben (ideértve a kereskedelmi és váltóeljárást) is alkalmazandó. [215., 227. §§.] 21*