Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)
P.08 A bízó- 50. A Mr. Curia: Az alperes felülvizsgálati kényitékok relmével elutasíttatik. mérle* e- Indokok : A felebbezési bíróság ítéletében meglése a állapított tényállás szerint a vitás területek a felbiz n í- Peres által nem adattak bérbe. A bérlet tárgyát tási teherképező területeknek meghatározása pedig ténybeli és a vél- megállapítást képez és a felebbezési bíróságnak 'elmek ténymegállapítása a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, s ennek a szakasznak 2-ik bekezdése értelmében azt a megállapítását, hogy a szerződés szerint a vitás terület bérlet tárgyát nem képezte, az alperes csak azon az alapon támadhatná meg, ha ez a tény valamely eljárási jogszabály megsértésével állapíttatott Arolna meg. Ilyen jogszabálynak megsértését vitatja ugyan az elperes, azt állítván, hogy a kir. törvényszék akkor, midőn a szerződéshez fűzött s ekként annak kiegészítő részét képező térkép figyelmen kívül hagyásával megállapította, hogy a vitás területeken a rakpartdíj szedési jog nem adatott bérbe, az okiratok bizonvító erejére vonatkozó eljárási szabályokat helytelenül alkalmazta. A S. E. 77. §-ában a magánokiratok tartalmának valódiságára nézve felállított kötelező bizonyítási szabály csakis a fél által aláírt okiratokra vonatkozik. A szerződéshez fűzött térkép azonban a felek által aláírva nincs, az tehát a magánokiratra vonatkozó kötelező bizonyítás szabálya alá nem esik s így annak bizonyító erejét a felebbezési bíróság a S. E. 64. §. szerint szabad meggyőződése szerint bírálhatta meg. Következőleg a felebbezési bíróság az okirat-bizonyításra nézve fennálló kötelező bizonyítási szabályt meg nem sértette akkor, a mikor annak megállapításánál, hogy szerződés szerint, mely területeken gyakorlandó rakpartdíj szedési jogot adta ki bérbe a felperes az alperesnek, a szerződéshez fűzütt térképet nem, hanem csak a felek által aláírt szerződést fogadta el bizonyítékul. A szerződésben pedig a felperes kifejezetten a talajdonát képező rakpart-díjszedési jogot adta ki bérbe. Az alperes által felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság tényállásában megállapított