Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

30J A be- nyugtákra alapított érvelés is, mert azok a lenismerés állónak beismert s későbbi keletű követeléssel -vissza- szemben figyelembe úgy sem vehetők. Alaptalan vonása. a sommás eljárási törvény értelmében az a panasz is, hogy a felperes férjének vallomását helytelenül fogadta el bizonyítékul a felebbezési bíróság, mert az e törvényben megállapított bizonyítási szabályok szerint ezt tennie jogában állott. A bűnvádi eljárás elsőbbségére való utalása az alperesnek figyelembe szintén nem vétethetett, mert az az eljárás nem érinti a követelésnek elismert valódiságát, hanem a fizetés bizonyítására felhozott nyugta valódiságának kérdését, s így csak a törlési pemek esetleges megújítására szolgáltathat anyagot, de a jelen perre, mely az A. alattiban foglalt követelés érvényes létrejöttét tárgyazza, befolyással nem lehet. Ezeknél fogva el kellett utasítani az alperest felülvizsgálati kérelmével. (1806. okt, 6. I. G. 189. sz.) 61. §. A szóbeli tárgyalás folyamában a bíróság felihvására kifejezetten nem tagadott olyan tényállításokat, melyek valóságukkal össze nem férő előadás által közvetve tagadottaknak sem tekinthetők, bizonyítani nem szükséges, hacsak a fél egyéb előadásaiból nem következik, bogy azokat tagadni akarja. A bíróság a körülmények szorgos méltatása alapján belátása szerint itéli meg azt, hogy a félnek olyan nyilatkozata, mely szerint az ellenfél tényállításának valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékszik, tagadásnak tekinthető-e. 1. E §. második bekezdése, melynek rendelkezése a magánokirat valódiságára nézve tett nvilatko-