Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

272 A bíró adós névaláírásának utánzása iránt feltevésen kérdezési alapuló véleményének elfogadásával utasította el. joga. Panasza szerint még ha a B a. okirat valódisága nem lenne is bebizonyítva, kereseti követelésének fenállása a felperes által nyújtott egyéb bizonyítási adatokkal is kellően be bizonyítottnak volt tekintendő s ez részére megítélendő, a mennyiben pedig a felebbezési bíróság sem a B. alattit, sem a perben felperes által felajánlott egyéb bizonyítást a követelés fenállásának megáííapíthatására elégségesnek nem tartotta, köteles lett volna a felperest a további bizonyításra felhívni. A felperesnek panasza minden irányban alaptalan. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a perben a felek által szolgáltatott bizonyítékoknak tulajdonítható-e és milyen mértékben bizonyító erő, a sommás eljárás G4. §-a szerint, eltekintve azon esetektől, a melyekben maga a törvény állit fel kötelező szabályokat, a bíróság bizonyítási szabályokhoz nincs kötve, és azt a per összes anyagának méltatásával, a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett meggyőződése szerint van hivatva eldönteni s e tekintetben egyedül arra van kötelezve, hogy meggyőződését kellően megokolja. E szerint a felebbezési bíróság szabadon mérlegelhette, hogy a követelés fenállására nézve a felperes által ajánlott tanubizonyítás bizonyítékul szolgál-e vagy sem V Indokolási kötelezettségének szintén eleget tett, mert azokat az okokat, a melyek következtében a felperes tanúinak vallomásától a bizonyító erőt megtagadta, tényállásában előadta, meggyőződésének okai pedig, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye felül nem vizsgálhatók. A bizonyítási teher általános szabályai szerint a követelés fenállását az alperes tagadásával szemben felperes — a ki arra alapítja kereseti jogát — tartozik bebizonyítani, következőleg a felebbezési bíróság az által, hogy tényállása szerint a bizonyításra kötelezettnek a felperest tartotta és a felperes részéről szolgáltatott bizonyítékokkal a követelés fenállását bebizonyítottnak nem tekinthetvén az alperesnek tagadását alapul véve utasította el