Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

243 felperes felülvizsgálati kérelmének ezen az alapon A megmég sem lehetett helyt adni, mert a felebbezési allapitábíróság emiitett szabálytalan eljárása a jelen eset- si. számben lényegesnek és döntő suíylyal bírónak nem adási és tekinthető, mivel e mellett a felebbezési bíróság felhívási a B) alatti egyezmény értelmezésével kapcsolatban, per. a felek közötti jogviszonynak egyébként érdemleges elbírálásába is bocsátkozott és kimondotta s egyszersmint, sőt főképpen arra való tekintettelis utasította el felperest keresetével, mert úgy találta, hogy a felperesnek a B. alatti egyezményre alapítható jogi érdeke abból áll, hogy a gazdasági üzem rendszeres folytatására nélkülözhetetlen épületek hiányával beállható hátrányok ellenében megóvassék, a mi pedig teljesen el van érve az által, hogy felperes a régi épületek birtokában maradt. A felebbezési bíróság ez érdemi elbírálása után pedig felperesnek a S. E. T. 16. §-ának helytelen alkalmazására alapított panasza csak akkor volna figyelembe vehető, ha a felebbezési bíróságnak a 16. §-nak alkalmazására nézve tett kijelentése az érdemi elbírálással okozati összefüggésben állana, ez a körülmény azonban nem forog fenn, mert az érdemi elbírálás a 16. §-ra való tekintet nélkül s attól teljesen függetlenül történt. (1896. márcz. 26. G. 202;. 22. (Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt csak akkor indítható kereset, ha e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Olyan esetben azonban, a mikor a felperesnek már lejárt igénye alapján az alperes irányában a teljesítéshez is van joga, a közöttük fen álló jogviszonynak külön keresettel leendő megállapításának szüksége rendszerint fen nem forog.) Curia mint felülvizsgálati bíróság: A felperes felülvizsgálati kérelmével elutasíttatik. Indokok: A felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán az ügynek eldöntése czéljából mindenekelőtt vizsgálat tárgyává teendő volt az, hogy a felperes részéről az alperessel megkötött haszon16*