Fodor Ármin: Polgári perrendtartás. Az 1868. LIV., 1881: LIX, 1893: XVIII., 1893: XIX. törvényczikkek. Sommás ügyviteli szabályok. Bélyeg- és illeték-szabályok (Budapest, 1897)

1‍2‍ E‍ §‍.‍ a‍ s‍o‍m‍m‍á‍s‍ e‍l‍j‍á‍r‍á‍s‍b‍a‍n‍ n‍e‍m‍ é‍r‍v‍é‍n‍y‍e‍s‍:‍ 1‍8‍9‍3‍:‍ X‍V‍I‍I‍I‍.‍ t‍.‍ -‍c‍z‍.‍ 4‍4‍.‍ §‍.‍ ―‍ V‍.‍ ö‍.‍ a‍l‍á‍b‍b‍ 4‍9‍.‍ §‍.‍ 1‍8‍6‍8‍:‍ L‍I‍V‍.‍ t‍.‍ -‍c‍z‍.‍ 1‍3‍-‍ §‍.‍ Midőn az ügyfelek egy és ugyanazon jogügyletből vannak egymás elleni keresetek beadására kölcsönösen jogosítva és a kerese­tek különböző és egyiránt illetékes bírósá­gokhoz már benyujtattak: azon bíróság fog eljárni, melynél előbb indíttatott meg a per. A többi tehát az eljárást azonnal meg­szünteti s az iratokat a további eljárásra illetékes bírósághoz küldi át. E § a sommás eljárásban nem érvényes: 1893: XVIII. t. -cz. 44. §. — L. az 1893: XVIII. t. -cz. 27. §. 3. pontját, 1868. LIV. t. cz. 495. §-át is. 1868: LIV. t. -cz. 14. §. helyett: 1881: LIX. t. -cz. 5. §. Ha akár az ügy minősége (1868: LIV. t. -cz. 8., 53. §§. ), akár a felek kifogása foly­tán, csak a per folyama alatt tűnnék ki valamely bírónak az illetéktelensége, úgy­szintén, ha az érdekeltség csak a per fo­lyama alatt állott be. vagy az illetéktelen­séget a felsőbb bíróság mondta ki: az ille­téktelen vagy érdekelt bírónak addigi eljá­rása és cselekményei semmisekké válnak, — a felek tényei ellenben, a per további folya­matában is megtartják érvényöket. — E szabály akkor is alkalmazandó, mikor a bíróküldés szüksége csak az eljárás folya­mában merül fel. A meg­előzésen alapuló illetékes­ség. A hatás­kör v. il­letékes­ség hiá­nyának, valamint a bíró érdekelt­ségének következ­ményei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom