Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

92 II. A szerződés tárgya és tartalma nem lehet. Ez azt jelenti, hogy az ilyen főhatóság (országos hatáskörű szerv) alá rendelt vállalatok és szervezetek a konkrét szerződésben, mint kikötéseket önként elfogadhatják az alapfeltételek rendelkezéseit, s azok ily módon mint megállapodásszerű ügyleti feltételek érvényesülnek. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 590. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 409. § (1) bek., az R 70. § (1) bek., a VR 41. § (1) bekezdésében foglaltakkal. 521. sz. állásfoglalás Ha a felek a szerződésbe a kötelező hatályú szabványtól eltérő feltételt az erre vonatkozó engedély ellenére nem vettek fel, az engedély tartalmára tekintet nélkül a szabványt kell kikötöttnek tekinteni. A gyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy ha az illetékes hatóság a kötelező hatályú szabványtól eltérést engedélyezett, de a felek a szerződésbe ennek megfelelő kikötést nem vettek fel, szerződésszerűen teljesíthet-e a szállító az engedély tartalmának megfelelő minőségben? A szabványosításról szóló 29/1968. (VII. 13.) Korm. számú rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a kibocsátó hatóság az állami szabvány vagy egyes előírásai alkalmazását kötelezővé teheti. A 6. § (1) bekezdése szerint pedig a kibocsátó vagy az általa feljogosított hatóság az érdekeltek előzetes kérelmére a közérdek szempontjainak figyelembevételével, engedélyt adhat a kötelező hatályú szabványtól (szabványelőírástól) való eltérésre. Az ilyen engedély nem jelenti a kötelező hatályú szabvány általános érvényű felfüggesztését, hanem csak azt, hogy a felek a szabványtól eltérő műszaki követelményekben stb. is megállapodhatnak. Ha azonban ilyen megállapodás nem történik — még ha a szerződésben a minőség meghatározásánál a szabványra a felek nem is utalnak — a szabványt alkalmazni kell. Ebben az esetben tehát a szerződés a szabványnak megfelelően jön létre és a szállító szerződésszerűen csak így teljesíthet. Eltérő módon történő teljesítés esetében a szerződésszegés következményeit kel] alkalmazni. Ha az illetékes hatóság az engedélyt a szerződés létrejötte után adja meg, az engedélyt kérő fél megkísérelheti a szerződés módosítását, mert módosítás nélkül csak a szerződés eredeti tartalmának megfelelően lehet szerződésszerűen teljesíteni. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 599. sorsz. alatt. b) Vö. az R 19. § (1) bek., 22. § (1) bek., 27. §-ában foglaltakkal.