Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 89 Nem megalapozott az a fellebbezési okfejtés, hogy az állami építőiparnak feltétlenül és a jelen esetben is elsőbbségi igénye lenne a kielégítésre. A kormány lakásépítési programjának megvalósításában a szövetkezeti építőipar is jelentős részt vállalt és tevékenysége szervesen beletartozik a lakáshelyzet javítására irányuló célkitűzések végrehajtásába. Állami és szövetkezeti építőipar között tehát az előbbinek feltétlen elsőbbségi kielégítési jogára hivatkozni nem lehet. Nem alapos az alapanyag (fenyő fűrészáru, vasalatok stb.) hiányára való hivatkozás sem, mert anyaggazdálkodási korlátozások nem gátolják az említett alapanyagok szabad forgalomban való beszerzését. Az alperes által az alapeljárás során kapacitásával kapcsolatban becsatolt kimutatások nem alkalmasak a teljesítési képesség hiányának bizonyítására, nevezetesen arra, hogy az alperes egyéb vállalt kötelezettségein felül az első fokú döntőbizottság által létrehozott szerződés szerinti szükségletet nem volna képes kielégíteni. A felperessel éveken át fennállott kapcsolat indokolatlan megszakítása, a felperesnek az igényével időben való jelentkezése, az egyéb irányú beszerzés sikertelen megkísérlésének bizonyítása folytán az alaphatározat helyes indokokkal állapította meg, hogy a hivatkozott kormányrendeletben szabályozott szerződéslétrehozási jogkör gyakorlásának minden feltétele fennáll. JEGYZET: Eredetileg közölve a D 1969. évf. 6. sz. 233. old. 1430. sorsz. alatt. 1022. sz. jogeset Államigazgatási szerv hivatali hatásköréhez tartozó tevékenység elvégzésének céljából polgári jogi kötelezettség vállalására nem köteles. Ingatlankezelő Vállalat által megrendelt üzletház építésével kapcsolatban a generálkivitelező nem szolgáltatott határidőben munkaterületet az Üzletépítő és -Berendező Vállalat (ÜZBER) részére. Ez közbenső intézkedés késedelmes teljesítése miatt kötbérigényt érvényesített és keresetét arra alapította, hogy a generálkivitelező felel a berendezést végző kiskereskelelmi vállalat mint közreműködő magatartásáért és azért is, mert a tanács vb-vel nem kötött szerződést a szóban levő helyiségek átengedésére. Alperes arra hivatkozott, hogy a helyiségek kiutalása államigazgatási eljárásra tartozik és ennek lefolytatását polgári jogi aktus nem kényszerítheti ki és nem is befolyásolhatja. A gazdasági döntőbizottság a keresetet elutasította. Az ilyen üzletházak létesítése úgy történik, hogy azokat az ingatlankezelő vállalat építteti a kiskereskedelmi vállalatok részére. Ezeknek berendezése azonban az üzletet bérlő vállalatok feladata. A kiskereskedelmi vállalatok a berendezés elkészítésére az ÜZBER-rel kötnek szerződést. Ezzel kapcsolatban volt eldöntendő az a kérdés, hogy államigazgatási szerv kötelezhető-e arra, hogy tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra, aktusra szerződést kössön.