Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

58 I. A szerződés megkötése új termékforgalmazási jogszabályokkal sem az, ha a termelő vállalat az általa előállított termékek felhasználóival közvetlen kapcsolatot kíván teremteni. Mindez csak akkor válnék károssá, ha a termelő vállalat monopolhelyzetet igyekeznék kialakítani, vagy ha pl. közvetlen értékesítéssel jogtalan hasznot kívánna elérni. Ezért szükség esetében ezeket a kérdéseket is mélyrehatóan meg kell vizsgálni. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1968. évf. 5. sz. 184. old. 1272. sorsz. vlatt. 515. sz. állásfoglalás Ha a megrendelő a 25/1967. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet 10. §-a alapján a gazdasági döntőbizottsághoz terjeszt elő keresetlevelet a szerződés létrehozása iránt és a gazdasági döntőbizottság megállapítja, hogy a felek felügyeleti szerve azonos, de az a szerződés megkötése tekintetében még nem intézkedett: a keresetlevelet végzéssel vissza kell utasítani. Ha azonban a fél kifejezetten kéri a keresetlevelének a felügyeleti szerv vezetőjéhez történő áttételét, nincs akadálya annak, hogy a gazdasági döntőbizottság az eljárás megszüntetése mellett a kérelemnek eleget tegyen. Előfordul, hogy a gazdasági döntőbizottság az említett rendelet 10. §-a alapján eléje terjesztett ügyben azt észleli, hogy a felek felügyeleti szerve azonos, ennek vezetője azonban a 10. § (2) bekezdése alapján még nem intézkedett. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben a keresetlevél áttételének vagy pedig visszautasításának van-e helye. Előre kell bocsátani, hogy a kialakult döntőbizottsági gyakorlat szerint az a körülmény, hogy a felek felügyeleti szerve azonos, nem zárja ki azt, hogy az említett rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági döntőbizottság eljárjon és a szerződést létrehozza. Ezt azonban csak abban az esetben teheti meg, ha a felügyeleti szerv vezetője a feleket a szerződéskötésre előzetesen utasította, de a szállító a szerződést ennek ellenére sem kötötte meg. A most felvetett kérdéssel kapcsolatban az ER 23. §-ának (1) bekezdését kell figyelembe venni, amely szerint, ha az ügy nem tartozik a gazdasági döntőbizottság hatáskörébe és az iratokból meg lehet állapítani a hatáskörrel rendelkező gazdasági döntőbizottságot vagy más hatóságot, a keresetlevelet végzéssel ahhoz kell áttenni, különben pedig vissza kell utasítani. Az említett tényállás esetében az kétségtelenül megállapítható, hogy az ügy nem tartozik a gazdasági döntőbizottság hatáskörébe. Ilyen esetben a felügyeleti szervnek diszkrecionális jogköre van, amely tartalmilag nem azonos a gazdasági döntőbizottság jogkörével (konstitutív jogkör a szerződés létrehozására stb.). A jogszabály ugyanis csak lehetővé teszi a felügyeleti szerv vezetője részére az intézkedés megtételét, az intézkedés (utasítás) kiadása azonban teljesen ennek belátásától függ. A fe-