Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

46 I. A szerződés megkötése 12. sz. elvi határozat A gazdasági döntőbizottságnak a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése iránt előterjesztett keresetnek helyt adó jogerős határozatával a szerződés létrejön, módosul, illetve megszűnik. Az R 6. §-a szerint a szállítási szerződés általában a felek megállapodásával jön létre. A szerződés ezen az úton történő létrejövetelének módjait az R 9. §-a részletezi. A VR 3. §-a hasonlóképpen kimondja, hogy a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály, illetőleg alapfeltételek rendeznek. [Ptk. 207. § (1)—(2) bekezdése.] Mindkét rendelet ismer azonban kivételeket; meghatározott esetekben megengedik a szerződésnek a gazdasági döntőbizottság által történő létrehozását olyankor, amikor a felek szerződési nyilatkozatai eltérnek egymástól és így a megállapodás közöttük nem jön létre. Ugyancsak megengedi a jogszabály bizonyos esetekben a szerződés módosítását, felbontását és megszüntetését is a gazdasági döntőbizottság által. Ilyen lehetőség elsősorban a szerződéskötési kötelezettség és az ún. alávetés eseteiben áll fenn (az R 13., 17. és 24. §-a, valamint a VR 5., 6. és 34. §-a), de — lényegesen szűkebb körben — helye van ennek a jogszabályban meghatározott más esetekben is (pl. a Ptk. 241. §-a). A szerződési viták tágabb értelemben vett hatásköri kérdéséről az ER 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik. Az említett ügyekkel kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogy milyen jellegük van az ilyen határozatoknak, milyen hatály fűződik hozzájuk és szükség van-e arra, hogy a határozathozatal után a felek a szerződést még külön megkössék, módosítsák stb. A fenti kérdések tárgyalásánál különböztetni kell aszerint, hogy közelebbről mi az eljárás tárgya, mire irányul a kereseti kérelem [az ER 19. §ának g) pontja]. Az az eset, amikor a felperes csak a szerződéskötési kötelezettség fennállásának megállapítását kéri, az alperesnek a szerződés megkötésére kötelezését azonban nem, szoros értelemben tulajdonképpen nem tartozik az ún. „szerződési ügyek" közé, mert az eljárás nem a szerződés megkötésére, stb. irányul. Az ilyen megállapítási ügyben [az ER 21. §-ának (2) bekezdése] hozott határozat magát a szerződést még nem hozza létre. A szerződéskötési kötelezettség fennállását megállapító határozat tehát nem konstitutív jellegű. Az ilyen határozat meghozatala után a feleknek a szerződés feltételeiben még meg kell állapodniuk és csak ezzel hozzák létre a szerződést. Lehetséges, hogy ezzel kapcsolatban újabb gazdasági döntőbizottsági eljárás válik majd szükségessé. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a gazdasági döntőbizottság megfelelő esetekben — az ER 26. §-a alapján — felhívja a felperes figyelmét a kereset kiegészítésének a lehetőségére és hogy a felperes a keresetét ki is egészítse,