Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 29 A szerelési teljesítmény elszámolása vonatkozásában azt állapította meg a gazdasági döntőbizottság, hogy erre a helyszíni technológiai szerelési munkák elszámolásáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. E részben tehát lényegileg elutasította a megállapítási keresetet. A határozat ellen — a legutóbb említett rész kivételével az alperes fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezési döntőbizottság ennek helyt adott és az alaphatározat idevonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével megállapította, hogy a híd acélszerkezetének helyszíni szerelésére nézve megkötött vállakozási szerződés: technológiai szerelési szerződés. Ehhez képest a felperes megállapítási, illetve szerződésmódosítási keresetét egész terjedelmében elutasította. A határozat indokolásában egyebek között az alábbiakat fejtette ki: Mind az építési, mind a technológiai szerelési szerződés külön-külön fajtája a vállalkozási szerződéstípusnak. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely létesítményt, művet, vagy munkaeredményt köteles szolgáltatni. Az alperes szolgáltatása a jelen esetben előregyártott — a felperes által közbenső szolgáltatásként rendelkezésre bocsátandó — acélszerkezeti elemek helyszíni szerelése acéltartószerkezetté. A szerződés minősítésénél elsősorban a szolgáltatás jellegéből, lényeges természetéből és más szerződésekre teljesítendő szolgáltatásoktól eltérő ismertetőjegyeiből kell kiindulni. E vonatkozásban megállapítható, hogy az alperes, mint építőipari profillal nem rendelkező gépipari vállalat, ennek megfelelő szervezettel, gépipari tervdokumentáció és költségvetés alapján előregyártott acélszerkezeti elemeket szerel a helyszínen tartószerkezetté, tehát gépipari jellegű szolgáltatást teljesít. A szerződés minősítése szempontjából a szolgáltatásnak ilyen jellege az irányadó, nem pedig az ennek körén kívül eső az a további tény, hogy az alperes által a helyszínen felszerelt acéltartószerkezet, mint befejezett mű, más vállalkozók építőipari (vasbeton) munkájának a hozzáadásával, az alperes szolgáltatásán túlmenő művé, létesítménnyé: egyrészt az acélszerkezetből, másrészt vasbetonból álló vegyes szerkezetű híddá épül össze. Az alperes által kötött és teljesítendő vállalkozói szerződés szolgáltatásának tárgya ennek ellenére műszakilag technológiai szerelési munka, illetve ennek eredménye marad és a szolgáltatásnak ez a jellege meghatározó arra nézve, hogy a felek szerződését jogilag miként kell minősíteni. Az a tény ugyanis, hogy egy beruházás az adott helyzetben szükségszerűen több szerződéstípusba, vagy egyes szerződéstípusok altípusaiba tartozó szerződések teljesítése útján valósul meg, egymagában egyáltalában nem jelenti azt, hogy pl. az építtető és a fővállalkozó jogviszonyában érvényesülő szerződéstípus (pl. építési vállalkozási szerződés) egyúttal meghatározza a fő- és alvállalkozó közötti szerződés típusát is olyan értelemben, hogy az utóbbi — a szolgáltatások eltérő műszaki és jogi stb. jellege ellenére — csak a fővállalkozói szerződéssel azonos típusú lehet. A gyakorlat is azt mutatja, hogy abban az esetben, ha egy komplett szolgáltatás (beruházás) megvalósításához az ebben közreműködőknek eltérő típusú vagy fajtájú szerződésekkel való szereplése szükséges, az a tény, hogy a végeredmény csak az eltérő szerződések összehangolt teljesítésével valósítható meg, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az egyes