Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 21 ilyen elkésett véleményeltérési nyilatkozatot legfeljebb a szerződés módosítására irányuló kérelemnek lehet tekinteni. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 567. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 207. § (l)—(2) bek., 208. § (1) bek., az R 6. §, 12. §, 13. §, 14. §, a VR 3. §~ában foglaltakkal. 505. sz. állásfoglalás Az ajánlattól eltérő megrendelést a szerződéskötési kötelezettség körében sem véleményeltérési nyilatkozatnak, hanem új — megrendelői — ajánlatnak (megrendelésnek) kell tekinteni. Az R 6.§-a szerint „A szállítási szerződés általában a felek megállapodásával jön létre". Az R 9. §-a szerint pedig „A szerződés megállapodás alapján létrejön, ha: a) a szállító a megrendelést igazolja; b) a megrendelő a szállító ajánlatát elfogadja (az ajánlatnak megfelelő megrendelést tesz); c) a fél a neki megküldött szerződéstervezetet aláírva visszaküldi". A felek akaratkifejezésének összhangja szükséges tehát ahhoz, hogy a szerződés létrejöjjön. Arra az esetre pedig, ha a felek szerződési nyilatkozatai eltérnek, a Ptk. 213. § (2) bekezdése azt a szabályt állítja fel, hogy ,.Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni". A nyilatkozattétel elmulasztása pedig — külön rendelkezés vagy megállapodás hiányában — nem minősül elfogadásnak, tehát a hallgatás elutasításnak tekintendő [Ptk. 216. § (2) bekezdés]. A szerződéskötési kötelezettség körében azonban az utóbbi szabályok speciálisan érvényesülnek: az eltérő tartalmú szerződési nyilatkozat „véleményeltérési nyilatkozaf'-nak minősül, amelyből a megrendelőre az a kötelezettség származik, hogy a szerződési vitát a megszabott idő alatt a gazdasági döntőbizottság elé terjessze, ennek elmulasztásához pedig az a joghatás fűződik, hogy — a megrendelés visszavonása hiányában — a szerződés a szállító nyilatkozatában foglalt tartalommal létrejön (R 13. §). Attól függően, hogy az első szerződési nyilatkozatot melyik fél teszi, a szállító és a megrendelő válasznyilatkozata egyaránt eltérő lehet az először nyilatkozó másik fél nyilatkozatához képest. Más kérdés azonban, hogy mindkét esetben az eltérő tartalmú nyilatkozat utóbb említett speciális hatályának szabályait kell-e alkalmazni. A speciális hatálynak a fentiek szerint feltételét képezi, hogy szerződéskötési kötelezettség forogjon fenn. Az R rendelkezései értelmében azonban a megrendelőt szerződéskötési kötelezettség nem terheli. Következésképpen a megrendelő eltérő tartalmú szerződési nyilatkozatának más hatálya van. Ha ugyanis az első szerződési nyilatkozatot a szállító teszi meg (ajánlatot küld), a megrendelő erre adott eltérő tartalmú válasznyilatkozata — a Ptk. előbb hivatkozott 213. §-ának megfelelően — új ajánlatnak (megrendelésnek) minősül és arra a szállító — amennyiben szerződéskötési kötelezettség terheli — az R 12. § (2) bekezdése értelmé-